Lássuk be, mindannyiunknak vannak rossz szokásaink. Dohányzás, nassolás, piálás, diéta megsértése, orrunk piszkálása és így tovább. Ezekről leszokni, abbahagyni, megváltoztatni nem könnyű. Mert gyengék vagyunk, vagy mert nincs kellő motiváció. Miért is hagynánk abba a dohányzást? Még nincs semmi baj. Még egy sütitől nem fogok elhízni. 

Viszont ezek sorozata elvezethet egy nem kívánt, kellemetlen kimenetelhez. Komoly tudományos háttere van annak, hogy hogy működik az emberi agy úgynevezett jutalmazó és "büntető" rendszere, miért érzünk bűntudatot, ha hülyeséget csinálunk és miért érezzük jól magunkat, ha elértünk valamit. A gyakorlatban azonban tudomány ide vagy oda, nagyon nehéz helyesen cselekedni a hétköznapokban.

Szerencsére mindenre van megoldás, a híres-neves viselkedéskutató, Pavlov nevét viseli egy új találmány, a Pavlok. Nincs értelme bonyolítani, a lényeg az, hogy egy karkötő áramot vezet a testünkbe ha hülyeséget csinálunk. Feltesszük a csukónkra, innentől kezdve, ha hozzányúlunk ahhoz a bizonyos oldalhoz amin hiányos öltözetű férfiak és nők vagy csak férfiak vagy csak nők dolgoznak, akkor már érkezik is a kellemetlen áramütés, akár 360 Volt.

Állítólag hasonló érzés ahhoz, amikor műanyag padlón csoszogás után jól megérintünk egy fém tárgyat. Vagy még annál is jóval kellemetlenebb. A karkötőhöz tartozó app segítségével meghatározhatjuk az áramütés mértékét is, az egészen apró szúrástól kezdve az erős fájdalommal járó sokkig. 

Nem lehet kellemes. Mindenesetre az alapötlet zseniális. Ugyanis az agyunk valóban úgy működik, ahogy Pavlov kutyái is anno, ha kört láttak akkor megverték őket, ha ellipszist akkor kaját kaptak. Egy idő után nem is kellett verés, elég volt felmutatni egy kört és máris összeszarták magukat szerencsétlen állatok. Mi sem vagyunk mások. Ha minden alkalommal áramütést kapunk amikor munkaidőben elkezdünk maszturbálni, akkor hamarosan nem tesszük, mert az agyunk összeköti a cselekedetet a kellemetlen élménnyel.

A feltaláló elmondása szerint ezzel az eszközzel akár 30 nap alatt örökre megszabadulhatunk kellemetlen szokásainktól. Érdekes adalék, hogy a barátunk, házastársunk is megrázhat minket jól, ha hülyeséget csinálunk. Érdekes kísérlet. Az viszont némiképp hátránya a megoldásnak, hogy saját magunkat kell megráznunk. Ha rágyújtottál, akkor kell, hogy legyen annyi önfegyelmed, hogy jól meg is büntesd magad egyből. De hát ha lenne önfegyelmed, akkor eleve nem gyújtanál rá. Mindenesetre sok sikert az eszköznek!

A fenti videóban 2:40-tól látható, hogy hogyan is néz ki egy áramütés a gyakorlatban. Csak erős idegzetűeknek és gyenge akaraterejűeknek!

Adalék, hogy beállíthatjuk azt is, hogy egy, vagy több áramütést kapjunk egyszerre, egymás után. Illetve azt is, hogy a második áramütés már nagyobb intenzitású, fájdalmasabb legyen. Sőt, sorozatos büntit is kaphatunk. Például a harmadik sokk után egyből következik öt újabb, egy-két másodperces szünetekkel. Tehát ha már nagyon elegünk van önmagunkból, akkor különösen kegyetlen büntetést is mérhetünk a testünkre.

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!

Évtizedek óta húzódó vita, hogy a vegetarianizmusnak van e értelme, létjogosultsága, az egész csak egy divat vagy van komoly, akár tudományos háttere. Szintén ködös sokak fejében, hogy miért vannak, akik szárazföldi állatokat nem, halat viszont esznek, mi járhat a fejében annak, aki csak zöldséget vagy akár csak gyümölcsöt hajlandó enni.

Én magam lassan egy éve nem eszem húst, ennek apropóján elhatároztam, hogy összeszedem az (ész) érveket és belső indíttatásokat, amik a húsevés kerüléséhez vezetnek, vezethetnek. Kezdjük a tudományosabb érvekkel.

Fogazatunk

Az állatvilág jócskán leegyszerűsítve felosztható húsevő, növényevő és mindenevő élőlényekre, köztük az emberre. Érdemes belegondolni, hogy milyen fogazata van egy klasszikus húsevőnek, például egy (nagy) macskának. Illetve mit látunk, ha belenézünk egy tehén, kecske, birka vagy ló szájába.

Az emberi fogazat illetve a növényevők, a mindenevők és a húsevők fogai.

Egyértelmű, hogy az emberi fogazat a növényevők fogazatára emlékeztet. Nagyjából. Viszont ez a fogas kérdés elég fogas, ugyanis akár hiszed, akár nem, a nyúl is megeszi a húst, ha nincs más kaja. Érzésem szerint ez rávilágít az élővilág egyik fontos eszközére, a rugalmasságra. Az ember meglátásom szerint inkább mindenevő, mintsem húsevő. Márpedig ha ehetünk csak növényeket is, akkor minek ennénk húst. 

Ízlelés

Az előző pont utolsó mondatára sokak fejében felmerül a gyors válasz, azért eszünk húst, mert finom. Biztos, hogy finom a hús? Próbálj meg egy darab nyers húst a nyelvedre helyezni, ne legyen rajta se só, se semmi. Semmit sem fogsz érezni. Ugyanis az ember nyelvén nincsenek olyan ízlelőbimbók, amikkel húst lehetne érzékelni. A sütés, sózás, fűszerezés, pácolás, egyéb konyhai praktikák adnak ízt a húsnak. Ez szintén elgondolkodtató.

A bélrendszerünk arányai

A növényi táplálékok emésztése azok molekuláris struktúrája miatt lassabb és nehezebb feladat a szervezet számára, ez így van nálunk is és minden más állatnál is. Éppen ezért a növényevők bélrendszerének mások az arányai, a vékonybél szakasza hosszabb. Az emberi bélrendszer arányai hasonlóak, mint a növényevő állatok esetében. 

Kémhatás

A gyomor kémhatása szintén kulcs tényező, az emberi gyomor ebben is a növényevőkre emlékeztet.

Vas

Gyakori ellenérv a vegetarianizmussal szemben, hogy nem viszünk be elég vasat. Ez egyszerűen hülyeség. Sőt, egyes kutatások szerint a tisztán növényi alapú táplálkozással több vasat kap a szervezet, mint amennyit a húst is fogyasztó emberek kapnak.

Fehérje

Gyakori érv a remekül tájékozott, önjelölt táplálkozástudományi fotelharcosoktól, hogy ha nem eszünk húst, nem kapunk elég fehérjét. Például aki szeret gyúrni, annak fontos, hogy sok húst egyen. Óriási baromság. Vannak vegán testépítők akik ezerszer erősebbek és egymilliószor jobban néznek ki mint sok Big Mac titán aki a húsevés pártján van.

Derek Tresize, egy vegán testépítő.

Az intenzív állattartás borzalmai

Ezzel a ponttal áttérünk egy másik területre, arra, hogy hogyan is élnek, mennyit szenvednek az állatokat, amiket megeszünk. Ha csak nem vagy totálisan hülye, jól tudod, hogy már nem a Kossuth utcai Józsi kertjében szaladgálnak a disznók, akiket a tányérodon látsz viszont.

Az úgynevezett intenzív állattartás elképesztő körülményeket jelent az állatoknak. Összezsúfolva, antibiotikumokkal és ócska táppal tömve sínylődnek egészen addig, amíg meg nem ölik őket. 

Minden energia

A spiritualitástól irtózó, szuperokos olvasók ezt a pontot átugorhatják. Bizony, minden energia. A halálfélelem, a rettegés és a halál maga rengeteg stresszel jár egy állat számára. Márpedig ha hiszed, ha nem, azzal, hogy megeszel egy így meghalt állatot, ez rád is hat, te is kapsz belőle, hat a közérzetedre, a lelkedre, hangulatodra.

Közérzet és bélgázok

Az előző pont említette már a közérzetet. Igen, aki nem eszik húst, az könnyebbnek, könnyedebbnek érzi magát testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt. Arról nem is beszélve, hogy ugyan természetesen ha csak zöldséget, gyümölcsöt, kenyeret és akár néha finomított élelmiszereket, például kekszet eszünk, akkor is lesznek bélgázaink. De mennyiségben és minőségben (elviselhetetlenségben) közel sem annyi, mint a húsevők esetében.

De így unalmas lenne a kaja!

Sokan hiszik azt, hogy ha nem ehetnek húst, akkor egyoldalú, unalmas, íztelen lesz az étkezésük. Óriási tévedés. Millió és egy nagyon, nagyon jó kaja van, aminek semmi köze a húshoz! Tény, hogy nem könnyű átállni ebben sem, de hamar megismered azokat a kajákat, amik gazdaggá tehetik az étkezésed.

Végezetül fontos hozzátennem, hogy nem vagyok "hittérítő", nem is lenne hiteles tőlem. Hiszen több mint harminc évig ettem húst, nem ritkán olyan szemetet is, mint amit a gyorséttermekben adnak. De váltottam és nagyon, nagyon jól tettem.

Próbáld ki, megéri! Sokkal könnyebb áttérni, mint hiszed! Illetve ahogy a bevezető is említette, ehetsz csak halat is a zöldségek, gyümölcsök mellett. A tisztán és kizárólag növényeken alapuló étkezés, a nyers vegán viszont olyasmi, ami nekem is túlzás.

Azért a csoki és a sör olyasmi, amitől lehetetlen megválni.

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon! 

Zseniális tudósok, remek borok, gyönyörű tájak, egyedülálló építészet, jobb pillanatainkban ezek jutnak eszünkbe önmagunkról. Rosszabb hangulatunkban -márpedig klasszikusan ez domináns- pedig minden szar, úgy, ahogy van. Ez a tipikus itthoni mentalitás. Viszont abba ritkán gondolunk bele, vagy nem is tudjuk, hogy számos szempont van, amik alapján Magyarországon élni nagyon is jó. 

Nem, ez nem egy fizetett kormánypárti blog, sajnos szinte semennyi pénzt sem keresek az írással. Egyszerűen néha megunom a non-stop panaszkodását és hisztit. Illetve tényszerűen is régóta tudom, aki úgy gondolja, hogy Magyarország szar hely, az nem ismeri a világot. Szóval lássunk tíz szempontot, amik alapján nem is olyan rossz itt élni, lesznek meglepő pontok is.

1. Biztonság

Igen, akár Budapestnek, akár a vidéki településeknek sok olyan helyszíne van, amiket nem szívesen látogatunk az éjszaka közepén. Persze, "veszély" mindenhol van. Viszont a világ országait a biztonság szempontjából is rangsorolják, a mi helyezésünk a top 25 legbiztonságosabb ország listáján kifejezetten jó, Belgium után, Szingapúr előtt a 19. helyen állunk.

2. Tömegközlekedés

Persze szeretjük szidni a BKV-t, BKK-t, a legutóbbi botrány, a bérlet vásárló app "hekkelése" és egyéb viselt dolgaik miatt van is miért. Viszont nem mindegy ám, hogy mennyire gördülékeny, könnyű a tömegközlekedés egy városban, bizony van, ahol nem magától értetődő, hogy egy metróval és két busszal eljuthatunk egy milliós metropolisz egyik sarkából a másikba. Egy összeállítás szerint Budapest a 13. a 25 várost vizsgáló listán a tömegközlekedés minősége szempontjából. 

3. Egészségügy

Tudom, meglepő ez a pont. De láttam már Kanadából hazajött ismerősöket akiknek az egyik legfontosabb motivációjuk az volt, hogy súlyos betegségük kapcsán ne kelljen hónapokat várniuk arra, hogy egyáltalán rájuk nézzen egy orvos. Sok itthoni kórház valóban rosszul felszerelt és tény, hogy mélyen alulfizetettek az orvosok, ápolók, nem véletlenül mennek el tömegesen. Viszont a (még) itthon lévők tudása és a rendszer más országok egészségügyéhez képest jobb szervezettsége mégis értékké teszi az ellátást. Ehhez a ponthoz fontos hozzátenni, hogy most meglepő, hogy egy ilyen listán szerepel az egészségügy, ha a jelen tendencia folytatódik, hamarosan nevetséges lesz.

4. Kultúra

Múzeumok, kiállítások, pezsgő kultúrális élet. Számunkra magától értetődő, sok helyen nem az. Alig lehet jegyet kapni egy színházba a nagy érdeklődés miatt, a legkülönbözőbb események tömkelege vár mindenkit, aki szeretné tágítani a szellemi, lelki látókörét.

5. Oktatás

Ezen a ponton szintén lehet háborogni, tény, hogy a mindenkori kormány jó nagy károkat okozott az oktatási rendszereinkben. De egész egyszerűen ritka az a világban, hogy egy ország alanyi jogon adjon többnyire jól képzett óvónőket, általános és középiskolai tanítókat, tanárokat és a világban szinte bárhol versenyképes tudást biztosító felsőoktatást.

6. Adórendszer

Tény, az ÁFA nálunk világbajnok, egy alkalmazott után fizetendő járulékok is finoman szólva barátságtalanok. Viszont a társasági nyereségadó 9%, a legtöbb országban ez 25-35% között mozog. 

7. Lakhatás

Rengetegen élnek itthon pici, kényelmetlen lakásokban. De sok ország van a világon, ahol a helyi, átlagos bevételekhez képest csak pokoli drágán bérelhetünk itthoni mércével is roppant kellemetlen otthont.

8. Védettség

Bizony a világ számos pontján az élet egy fontos szempontból hasonlít arra, ahogy az őseink éltek. A természet folyamatos fenyegetettséget jelent, földrengések, hurrikánok, erdőtüzek, áradások (tény, ez utóbbi nálunk is lehetséges), vadállatok, mérges pókok, kígyók, rovarok, egyebek. Magyarországon nem honos egyetlen olyan kígyó vagy rovar sem aminek mérges marása, csípése lenne, ha egy csillár picit megmozdul az már címoldalas hír, a legnagyobb szél pedig maximum egy vastagabb kabát felvételére sarkallja az embert. 

9. Természeti és építészeti kincsek

Magyarországon van minden, amit ember csak kívánhat, ha természetről van szó. Tavak, folyók, hegyek, erdők, mediterrán hangulatú város(ok) az Alföldön, Nyugat-Európára emlékeztető települések Ausztriához közel, az egzotikumra vágyóknak pedig picit vadregényesebb helyek a keleti régiókban. Az utóbbi nem vicc, bizony a csodált USA-nak számos olyan pontja van, amikhez képest egy borsodi falu luxusüdülő.

10. Nők és férfiak

Ha megkérdezünk egy igazi világutazót, aki legalább 25 országban járt már, hogy hol vannak a legszebb emberek, jó eséllyel említeni fogja Magyarországot. Nem csak a világ legszebb női élnek itt, egyszerűen az emberek java jól néz ki, arcberendezés, többnyire igényes öltözködés, szépek vagyunk, nincs mit tenni. Ehhez személyes tapasztalataim szerint egy fontos adalék: a világ legszebb női Magyarországon élnek, Magyarországon belül pedig Szegeden vannak a legszebb nők.

Végezetül azoknak, akik azt mondják, hogy itthon nagyon nehéz megélni, teljesen igazuk van, ezt mindenki tapasztalja, aki nem teljesen hülye. Viszont a helyzet az, hogy ez sehol sincs másképp, vannak bizonyos szempontokból valamivel élhetőbb és sok szempontból lényegesen rosszabb helyek.

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!

Amerikára minden hibája és a világra borított mocska ellenére szeretünk a szabadság, egyenlőség, testvériség iskolapéldájaként tekinteni. Sőt, gyakran túl is tolják a biciklit, a fene nagy egyenlőség szuperliberális vadhajtásokhoz is el-el vezet. Viszont a napokban, Charlottseville (Virginia állam) városában történtek ismét felhívták a figyelmet az amerikai társadalomban régóta és mélyen meghúzódó feszültségekre.

Mint ismeretes, egy neonáci csoport tüntetést- felvonulást rendezett a településen, az esemény során ellentüntetőkkel találták szembe magukat, egyikük autójával belehajtott a tömegbe, többen megsérültek, egy fiatal nő meghalt. Az indulatoknak sokkal inkább az emberi butaság a mozgatórugója, bár el kell fogadnunk, bizonyára valós, kézzelfogható problémák is adottak.

Mindenesetre érdekes keresztmetszeti kép rajzolódik a bátrak hazájáról a tragédia óta. Az egyik vezető neonáci is bemutatásra kerül a Vice dokumentumfilmjében, a videóban harsány, magabiztos, indulatos nyilatkozatot tesz, miszerint ha kell, megölik "ezeket az embereket". Majd az eset után néhány nappal ugyan ez a büszke náci könnyeivel küszködve mesél arról, hogy nem tudja mit tegyen, fel akarja adni magát, fél, hogy megölik. 

 A TyT beszámolója a neonáci csoport egyik vezetőjéről.

Ő sohasem akart rosszat, szó szerint sírva számol be arról is, hogy ők bizony minden engedélyt kértek és kaptak megmozdulásukhoz, tény, hogy sok erős megnyilvánulásuk van az interneteken, de valójában nem akartak rosszat. Láthatjuk fegyvereit is amikkel a forrongás többedik napjára készült, csinos kis arzenált szerelt a testére, biztos, ami biztos. Szomorú és elképesztő.

Egy másik fasiszta pedig a családjával került konfliktusba, apja egész egyszerűen kitagadta, miután szembesült azzal, hogy fia miféle butaságokat harsog a nyílt utcán, ország-világ előtt.

Szintén a TyT-től, a kitagadott újfasisztáról.

Személyes kedvencem pedig az archetipukus redneck, hosszú, ápolatlan hajával, arcszőrzetével és elmaradhatatlan kopott baseball sapkájával, szó szerint nap-pirított arcával (nyakával) dühösen kel ki a nácik ellen.

Harmadik TyT anyag, a redneck aki kiáll a gyűlölet ellen.

Ráadásként még egy videó, egy "liberal redneck", tőle azt is megtudjuk, hogy a konföderációs zászlóval a jogainkról hablatyolni olyan, mint fasszal a szánkban kiabálni a melegházasság ellen. Zseniális!

"Liberal Redneck"

Gyerekkoromban nagyon szerettem Vuk meséjét, gyönyörű animációk, izgalmas történet, remek szinkronhangok, mondanivaló, egy igazán kedves történet mindannyiunknak. Illetve persze remek betekintés a kultúránk és nyelvünk gazdagságába, zseniális karakternevek, Karak, Vahur, Hú, Kag, Rá, Unka, Sut, Csele, Íny. Csodálatos!

Viszont felnőttként sem múlt el az ellenszenvem egy fontos szereplővel szemben, ez nem más, mint az ember. A poszt apropója Tibi Atya egyik friss cikke, pontosan ezt a kérdéskört feszegeti, lássuk, miért is van még mindig vadászat.

Teljesen egyetértek az Atyával abban, hogy elfogadhatatlan az a gyűlölethullám amit egy-egy, vadászathoz kötődő kép generál a közösségi médiában. Mocskolódás, buta, üres fenyegetések, alpári anyázás és így tovább. Ez biztosan méltatlan, minden szereplővel szemben, a megölt állatok is többet, jobbat érdemelnek ezeknél a reakcióknál.

A szerző higgadt, európai, elemző választ is ad a jelenségre, annak rendje és módja szerint bemutatja, hogy miért létezik vadászat. Ezeket az érveket egy vadász barátomtól is hallottam már, teljesen meggyőzőek és hitelesek. Azért van még vadászat, sőt, azért szükséges mind a mai napig a vadászat, mert az állatpopulációk és a vadak élőhelyeinek természetes egyensúlya felborult, szabályozásra van szükség. 

Az ok természetesen maga az ember, az élőhelyek zsugorodása, más ember okozta környezeti tényezők szinte minden élőlényre hatnak, a dinamika például préda és predátor között rég "megbillent", az egészséges ökológiai rendszerműködés érdekében közbe kell szólnunk.

Ezért van vadászat, minden vadász jópénzért vesz egy jogosítványt arra, hogy adott mennyiségű vadat kilőjön adott időszak alatt. Ez teljesen érthető és jól is hangzik, bizonyára egy sor fontos hatása van a vadászatnak, ezt nem kétlem. Ez a vadgazdálkodás, szükséges és fontos. Viszont a vásárolt vadászati jog és keret kapcsán valami azért nekem nem stimmel.

Lássuk csak, mik azok a szolgáltatások, amiknek lényege, hogy bemehetünk egy jó nagy területre és ott bizonyos tevékenységeket végezhetünk. Ilyen a vidámpark, a vizipark, egy szálloda csodaszép saját parkja, egy botanikus kert és így tovább. Miért kell ezért fizetni? 

Ismételten értem, egy olyan tevékenységről van szó, ami szükségszerű az élővilág természetes rendjének fenntartásához. De miért nem egy adott állami szervezet vagy egy természettudományokkal foglalkozó felsőoktatási intézmény munkatársai végzik ezt a munkát? Vagy esetleg van ebben egy két legyet egy csapásra hatás? Bevételt generál az adott vadásztársaságnak a vadászati jogok eladása, a szolgáltatást igénybe vevők pedig hasznos "munkát" végeznek?

Még ezzel sem lenne semmi gond. Viszont felmerült egy nagyon fontos kérdés. Miért azokkal az eszközökkel történik a vadgazdálkodás, amikkel? Ugyanis engem még nem lőttek meg, de időnként elmegyek bokszolni egy közeli konditerembe, azt bizton állíthatom, pokolian fájdalmas amikor az embert egy kesztyűs kéz arcon, halántékon, gyomron vagy akár az oldalán megüti jól.

Fáj ám, kegyetlenül, márpedig ezek nem olyan sérülések, amikbe belehalnánk, általában pár perccel később már nem is emlékszünk rá. Ezzel szemben egy lőfegyver okozta fájdalmat és haláltusát el sem tudom képzelni. Egy lövés a has tájékára, netán a fejre (bár gondolom a trófea készítés miatt az nem javallott), a mellkas valamely pontjára minden bizonnyal földöntúli szenvedést okoz az adott állatnak.

Olyan furcsa, a cél a vadállomány, a természet ápolása, megőrzése, akkor miért ilyen brutális az eszköz? Nem lehet, hogy a vadászok szórakozását szogálja valójában a vadászat, a vadgazdálkodás csak egy ráhúzott (fél)igazság? Biztosan tudjuk, hogy létezik egy élet kioltásának olyan módja, ami nem jár jelentős szenvedéssel. Ha másért nem, akkor azért lehetünk ebben biztosak, mert egyes országokban embereket végeznek ki injekciókkal.

Hát akkor? Miért nem egy csapat unalmas biológus járja az erdőt, kábítólövedékkel teríthetnék le a szarvast, majd egy gyors injekcióval átsegíthetnék a túlvilágra. Felírják a számát, a tetemet a tudomány céljaira felhasználják és mennek tovább, a következő "áldozat" egy nyúl, ő akár a tápjába keverve is megkaphatja a maga halálos adagját.

Jaaa, hogy ebben nincs akkora pénz mert ez nem olyan izgi? Ebben nincs benne a vadászat élménye, szerintem beteges öröme? Természetesen tévedhetek, ha másképp látod, nem értesz egyet a fentiekkel, kérlek fejtsd ki higgadtan a véleményed egy kommentben.

Összefoglaló ismétlésként a figyelmetlenebbek kedvéért, nem, nem a vadgazdálkodással van problémám. Elhiszem, értem, hogy ez egy fontos és jó célt szolgál. Nem kétlem. A vadgazdálkodás ilyetén módjával, eszközeivel nem értek egyet mert fölöslegesen sok szenvedést okoz az állatoknak.

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!

Ki ne emlékezne a Vissza a Jövőbe c. örök klasszikus filmtrilógiára és főszereplőire, Marty-ra, Dokira és természetesen az időgéppé alakított DeLorean-ra. Az autó a filmnek köszönhetően és talán saját jogán is a popkultúra részévé vált, bár viszonylag kevesen tudják, egy sikertelen modellről van szó.

Az eladások alulmúlták a várakozásokat, részben az amerikai autópiac pangása miatt a nyolcvanas évek elején, részben talán azért, mert túlságosan is extravagáns volt a formavilág. Nem tudom, hogy a kudarcnak volt e szerepe abban, hogy az alapítót, John Delorean-t a gyár csődje után pár hónnapal, 1982 végén letartóztatták kábítószer kereskedelem miatt.

Az viszont biztos, hogy az alkotó unokaöccse, Paul DeLorean az úgynevezett Vertical Take-Off and Landing (VTOL) műfajában próbálkozik, DeLorean Aerospace néven céget alapított, az Uber, az Airbus és más cégekhez hasonlóan repülő autót terveznek gyártani. A jármű két embert lesz képes szállítani, állítólag önvezető közlekedési eszközként. 

Elektromos motorral készül, 193 kilométer megtételére lesz képes, ez ambíciózus cél, a versenytársaknál "csak" negyven-ötven körüli lesz ugyan ez az érték. Szárnyai fesztávolsága 5,6 méter, a jármű teljes hossza 6 méter. Garázsban parkoláshoz a szárnyak a test mellé hajthatóak.  

Egy másik gyártó alkotása, a Lilium taxi tesztrepülései.

A repülő autók valamikor a (közeli) jövőben biztosan elterjednek majd, ez a terület kontrollálásában is felvet jónéhány kérdést. A repülőgépekre természetesen már érett szabályozás vonatkozik, ez viszont a közlekedés teljesen új formája lesz, senki sem látja még tisztán, mit mond majd a KRESZ.

Mindenesetre ahogy az a videón is látható, már nem feltétlenül kell sokat várnunk arra, hogy a Deák Ferenc térről repülő autóval jussunk el a Várba, akár percek alatt. Az Uber 2020-ra tervezi repülő járműveit elindítani, elsőként Dubaiban. Szakértők szerint a terület gyors fejlődése a kis súlyú gyártási alapanyagoknak, a korábbiaknál jobb akkumulátoroknak és a modern számítógép vezérlésnek köszönhető.

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!

Mindenki szeretne sikeres lenni az életben. Gyerekkorunk óta tudjuk, hiszen a fejünkbe verik, a sikerhez sokat kell tanulni. Személyes véleményem szerint a sikerhez sokat kell dolgozni, de én csak egy újságíró vagyok, nem tudhatom. Az viszont biztos, hogy régóta él a közgondolkodásban egy gyakori fogalom, az úgynevezett értelmiségi.

Ági jogász, ő értelmiségi, Józsi hidegburkoló, ő pedig... nem az, legalábbis ez a logika rajzolódik ki. De mit jelent pontosan ez a szó? Mi a pontos definíció? Mint minden jó netpolgár, én is a Wikipédiához rohantam először: 

Magas (felsőfokú) iskolai végzettsége van; hivatásszerűen és rendszeresen részt vesz a társadalom (állam, gazdaság) irányításában és szervezésében; az információs anyag birtokában és annak mobilizálásával biztosítja a termelés műszaki-technikai fejlődését; a korábbi társadalmak által felhalmozott szellemi értékeket közvetíti; a tudomány, a művészetek stb. területein önálló alkotótevékenységet fejt ki, új értékeket hoz létre. - Az értelmiség tevékenységében különösen fontos tényező a szakmai és a hatalmi elem aránya és viszonya.

Ha elfogadjuk ezt a definíciót akkor a ma önmagukat értelmiségiként meghatározók java valójában tök rosszul használja a fogalmat, hiszen pusztán attól, hogy elvégzel egy főiskolát, még nem feltétlenül fogsz részt venni az "állam és gazdaság irányításában és szervezésében". A Gyakorikérdéseken ugyan ezt a kérdést feszegető topikban találtam egy szerintem értelmesebb választ:

Az értelmiségi többértelmű szó. Egyik jelentése az, hogy értelmiségi az, akinek felsőfokú végzettsége van. Másik jelentése az, hogy értelmiségi az, aki kreatív, önálló gondolkodásra képes, azaz saját rendszerben gondolkodik, új gondolatai vannak (tehát mondjuk egy egyszerű irodai dolgozó vagy általános iskolai dolgozó nem értelmiségi, de egy tudományos kutató vagy egy író az). Végül harmadik, kissé pejoratív értelme az, hogy értelmiségi az, aki a véleményiparban dolgozik (tehát a közvélemény alakításában vesz részt). Írók, újságírók, politikai megmondóemberek stb.

Őszintén szólva úgy érzem, hogy az értelmiségi fogalmát önmagukra aggatók valójában egy fontos társadalomtörténeti jelenségből táplálkoznak, az üzemanyag nem más, mint a buta egó. Kétkezi munkát végezni még mind a mai napig sokak szemében szégyen. 

Ha kétkezi munkát végzel akkor szinte senki vagy, piszkos vagy, szegény és az írástudók alatt állsz a társadalmi hierarchiában, ez a másik kedvenc agyrémem. Nem, nem vagy több attól, hogy elvégeztél egy felsőoktatási intézményt.

Borzasztó irritáló, ha értelmiséginek aposztrofálod magad vagy másokat úgy, hogy ebben elrejted az iskolázattlanabbakkal szembeni megvetésed. 

Lehet, hogy a szakmád szerint könyvekkel, papírokkal, írással foglalkozol, de ettől még az élet más területén lehetsz teljességgel fogalmatlan és üres. Természetesen tisztelet azoknak az értelmiségieknek akiket nem tölt el egy buta gőggel a diplomájuk.

Azt biztosan elvethetjük, hogy az írás, olvasás képessége az értelmiségi definíciója, hiszen noha még létezik analfabetizmus, biztosan nem tesz valakit értelmiségivé, ha le tud írni három mondatot. De akkor hol kezdődik az értelmiségi lét?

Az érettségi úgy tűnik sokak szerint még nem elegendő. Akkor egy főiskolai diploma? Legalább egy egyetemi diploma? Legalább két egyetemi diploma? Legalább 50 elolvasott szépirodalmi mű és legalább 100 átrágott szakkönyv?

Ihat-e egy értelmiségi? Mutatkozhat-e pocsolyarészegen, üvöltözve egy felelős, több diplomás ember? Ez megtörténik a hétköznapokban, ez egészen biztos, az más kérdés, hogy érezzük, ez nem helyén való. Egyet jelent e a sikeres élettel a magas iskolázottság?

Aki diplomás? Aki jó családból való? Bizonyos foglalkozások: a mérnök, a kutató, az író, az orvos? Nem, nem. Ez mind lehet, de nem ez teszi. Mi teszi az értelmiségit? Szerintem az értelmiségit attitűd teszi, kétféle: a kultúra termékeihez fűződő tartós, lételemszerű fogyasztói viszony; a produktum a világ megértésének eszköze, nem kikapcsolódás, felelősségvállalás a közösségért: tájékozódás, aktivitás és progresszív gondolatok, a jövő megformálása. Értelmiségi az, aki akar valamit. 

Aki gyanakszik, hogy közhelyet hallott, és nem a néhány unásig ismert fordulattal hőbörög, hogy ú, Alföldi, ú, Esterházy, meg ú, Tyereskova, hanem ha valami nem nyújt neki műélvezetet, akkor megpróbálja megismerni a jelenséget. Ha eljátszaná, hogy nyújt, akkor sznob lenne. Nem sznob, viszont türelmes, nem legyint, hogy jaj, a nagy művész, hogyne. Addig nézi, figyeli, míg meg nem érti. Miért szereli a zongorát az általánosan zseninek tartott Jarrett a Tokiói koncert közepén? Beleássa magát.

Értelmiségi az, aki szenvedélyesen gondolkodik, nem csak a kényszerpályák viszik.

Ez a meghatározás a Csakazolvassa.hu-ról származik és nekem tetszik. Későbbi posztokban könnyen lehet, hogy szó lesz a jelen kor egyik abszurd jelenségéről, a diplomahalmozásról illetve arról, hogyan és miért érnek el óriási sikereket nulla iskolával rendelkező emberek. Mondd el mit gondolsz egy kommentben illetve szavazz!

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!

Az utóbbi hetekben, hónapokban jó nagy elánnal terjednek az úgynevezett DIY (Do It Yourself) típusú videók a közösségi médiában. Hogyan zárj le hermetikusan egy gyorszáras műanyag zacskót úgy, hogy egy szívószállal kiszívod a levegőt a beléje tett kaja körül, hogyan helyezz egy deszkát a fürdőkádra azért, hogy ne essen bele a könyved a vízbe és így tovább.

Totális baromság a kilencven százalékuk, csupa olyasmi, aminek a megvalósításával több időt töltesz el, mintsem ha nem is foglalkoznál az adott problémával vagy csak használnád az eszed. De az igaz, hogy a legtöbbnek van legalább újrahasznosítási vonatkozása.

Mindenesetre úgy tűnik, nem én vagyok az egyetlen aki egy kissé mesterkéltnek és fölöslegesnek érzi ezeket a Life Hack-eket, a Bored Pandán jelent meg egy zseniális fotósorozat azoktól, akik további "hasznos" tippeket adnak a mindennapi élethez.

Akassz egy WC deszkát a nyakadba TV nézés közbeni kajáláshoz!

Ha félbevágva helyezed el a teniszlabdákat egy tartóba, rengeteg helyet takaríthatsz meg!

Ezzel a módszerrel csempészhetsz be egy kis nasit a moziba, reptérre, közintézménybe!

Ha vezetés közben meginnál egy jó sörikét de nincs nálad nyitó.

Ha szeretnél ránagyítani valamire a telefonod képernyőjén. 

Lyukas a zoknid? Ne vegyél újat, használj alkoholos filcet inkább!

Már csak vizet kell hozzáadni és hamar kész a finom tészta!

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!

Senki sem szereti ha a főnöke terrorizálja. Határidők, nézeteltérések, személyes konfliktusok, szakmai viták, otthonról hozott feszültségek és így tovább, mindannyian találkoztunk már kellemetlen felettessel vagy vezetővel. Természetesen ez nem magyar sajátosság, a világ minden táján fontos kérdés, hogy mitől lesz igazán jó, hatékony egy vezető.

A kérdéskör a Google-t is régóta foglalkoztatja, egy több évig tartó kutatás eredményeképp felismerték az élhető és célravezető főnök hat kulcs jellemzőjét, hogy átadhassák a megszerzett ismereteket saját szervezeteiknek és a világnak. Tízezer menedzser került górcső alá, kérdőívek, elnyert díjak, teljesítmény felmérések és egyéb indikációk alapján.

1. Mentalitás és értékek

Óriási jelentősége van a növekedés, fejlődés központú gondolkodásnak egy menedzser fejében szemben az úgynevezett fixált mentalitással miszerint képességeink és lehetőségeink előre meghatározottak. Az ilyen vezető úgy tekint önmagára és beosztottaira, mint folyamatos fejlődésre, változásra képes emberekre, az intelligencia "kultiválható", mindenkor bővíthető.

Az ilyen vezető következetesen próbára teszi saját magát, kísérletezik, ez hosszútávon mindenképp növeli a teljesítményét. Ez rengeteg munkát és kitartást igényel, de feltétlenül megéri. A kutatás szerint az ehhez szükséges erőfeszítések mindenkori hajtóereje egy fontos tulajdonság, az optimizmus. 

E mellett nagy jelentősége van az alapvető emberi értékeknek, egy vezetőnek időnként nehéz döntéseket kell hoznia, ha "helyén van a szíve", akkor a döntései is megfelelőek lesznek. 

2. Érzelmi intelligencia

A sokat emlegetett érzelmi intelligencia mások és a saját (!) érzéseink értelmezése, megértése és az ennek megfelelő cselekvés emberi kapcsolatainkban, munkakörnyezetünkben. Másképp fogalmazva, a tudatosságunk valamivel magasabb szintje. 

Az öntudatos vezetők másképp, jobban döntenek, ügyesebben kommunikálnak és könnyebb azonosulni velük. Szakértők szerint az érzelmi intelligenciával rendelkező vezető nem csupán élhetőbb, kellemesebb környezetet teremt, de a teljesítménye is legalább 20-30%-al magasabb.

3. Hitelesség

Nem baj, ha vezetőként a szervezeti hierarchiában alattad állók időnként szembesülnek a gyengeségeiddel, kétségeiddel, vívódásaiddal. Sőt, ez hitelessé, emberivé tesz. Senki sem szereti az örökké határozott és kemény főnök mítoszát, kicsit is tapasztalt ember jól tudja, mindannyiunknak vannak (komoly) problémái.

Ahhoz, hogy szeressenek, tiszteljenek és elfogadjanak, ezt az oldaladat is látniuk kell időnként a kollégáidnak.

4. Coaching

Egy jó vezető mindenképp jó coach, ennek elengedhetetlen elemei:

• Rendszeres és specifikus, pontos visszajelzés.
• A "rázósabb", negatív visszajelzést úgy adja elő, hogy az mégis motiváló, építő legyen és nem romboló.
• A négyszemközti megbeszéléseken amennyire lehet, alkalmazkodik a másik fél kommunikációs stílusához, megérti és beszéli a nyelved.
• Empatikus, "aktív" figyelő aki teljes tudatát neked szenteli a találkozó során.
• Tudatosan viszonyul mind a beosztott, mind a saját gondolatvilágához, mentalitásához.
• Nyitott kérdéseket tesz fel amivel finoman teszteli a beosztott felkészültségét, alkalmasságát.

5. Visszajelzések

Óriási jelentősége van a vezető folyamatos visszajelzéseinek. Ezek legyenek kiegyensúlyozottak, a negatív, építő kritikaként megfogalmazott visszajelzések és a pozitív töltetű, motiválóak érkezzenek menetrendszerűen, kiszámíthatóan, következetesen, elismerően és a fejlődés, növekedés lehetőségét mindenkor megmutatva.

6. Döntéshozatal

Az eredmények összesítése szerint a jó döntéshozatali mechanizmusnak vannak kézzelfogható elemei:

• Tisztán kell látni az adott döntéshozatal pontos célját, illetve kérdés, hogy minden résztvevő azonos állásponton van e.
• Pontosan miért fontos az adott kérdés?
• Tisztázni kell, hogy a kérdésben pontosan kinek kell döntenie.
• Pontosan hogyan, mi alapján születik meg a döntés?
• Mikor várható a döntés meghozatala?

Mindemellett fontos, hogy a döntéshozó megbeszélje az adott ötletét, döntését azokkal, akik értékes visszajelzést adhatnak mielőtt a végső szó ki lenne mondva.

Ez a hat pont könnyen lehet, hogy alapvetőnek, magától értetődőnek tűnik, viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy ha ezekhez tartja magát egy vezető, az eredményessége jelentősen javul.

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!

Egyre többet hallani a Mesterséges Intelligencia és a robotika ütemes fejlődéséről illetve arról, hogy akár 20 éven belül a munkahelyek felét robotok tölthetik be. Az iparban, üzemekben, vendéglátásban, az egészségügy egy részében, backoffice munkák jelentős részében, furvarozásban és még egy sor egyéb területen már ma is vannak olyan megoldások, amik feleslegessé teszik azt, hogy egy embernek fizetést adjon az adott cég.

Most már tényleg hónapok, legfeljebb egy-két év választ el bennünket attól a világtól, amiben vezető nélküli, teljesen önálló kamionok száguldoznak az autópályákon. A gép lassít ha kell, gyorsít ha kell, kanyarodik, ugyan olyan jól, feltehetőleg sok szempontból jobban látja el a feladatát, mint egy élő, hús-vér sofőr. 

Önvezető Mercedes kamion, még ül benne egy bácsi biztos, ami biztos, de hamarosan nem fog.

Nincs ez másképp a vendéglátásban, ázsiában vannak éttermek, ahol már tényleg robotok szolgálják fel az ételeket, italokat a vendégeknek, akár a foglalt asztalukhoz is kísérik őket. A kis kezükben vagy tároló egységükben hozzák a kaját a vendég ízlése, kérése szerint. Nem is kell messzire mennünk, a sokat szidott hazai egészségügyben is dolgoznak robotok, ételt hordanak, hulladékot szállítanak, egyéb feladatokat látnak el. 

Ez a kórházi robot durván 25 ember munkáját takarítja meg.

A sor hosszan folytatható, betegellátás, idősgondozás, hamarosan talán gyermekek felügyelete, bár ez utóbbi nem tűnik túl jó ötletnek. A robotika mellett a mesterséges intelligencia is óriási fejlődésen megy keresztül, nem csak a kétkezi munkák válthatóak ki hamarosan, de még állítólag jogi szolgáltatásokat is kínálnak a közeljövőben humán erőforrás nélkül. Így nem csupán egy kőművesnek kerülhet veszélybe a munkája, de akár egy magasan képzett jogásznak is. 

Téglavető robot, nem kér napi másfél liter bort a bére mellé, bár lehet, hogy egy-egy "basszamegazisten" elhagyja a száját. Tisztelet a viselkedni képes kőműveseknek!

De mi lesz akkor azzal a sok emberrel, akinek elveszik a munkáját a gépek? Erre a problémára született az amúgy már korábban is ismert fogalom, a feltétel nélküli alapjövedelem, az angolszász területeken Universal Basic Income (UBI). A megoldás nagy híve maga Zuckerberg is, de mellette még számos tech guru érvel az ötlet mellett. Állítólag egyes nyugati országok, például Svédország már kísérletezik is a modellel. 

Egy séfrobot, nincs mitt hozzátenni.

Egész egyszerűen minden ember minden hónapban kap egy alapjövedelmet amit kénye-kedve szerint használhat fel. A támogatók szerint ez remek dolog, hiszen így az emberek képezhetik magukat, hogy olyan munkákat is elláthassanak amiket a robotok (még) nem tudnak, pihenhetnek, családjukkal lehetnek, élvezhetik az életet. Ez fantasztikusan hangzik, viszont felmerül a kérdés, hogy az államok miből fedezik majd ezt az óriási terhet?

Raktári robotok. Nem igen lesz szükség arra, hogy emberek pakolásszanak.

Régóta halljuk, hogy egyes arab olajországokban nemhogy lakást, de még autót is kapnak a polgárok, ingyen és bérmentve. Persze könnyű úgy gálánsan viszonyulni a néphez ha egy aranytojást tojó tyúkot tett alánk az Isten. De mi lesz azokkal az országokkal, például Magyarországgal, amik nemhogy alapjövedelmet, de még alapvető ellátórendszert sem tudnak kifogástalanul biztosítani a lakosságnak?

Vagy a különböző munkákat teljességgel fölöslegessé tevő robotok majd megállnak Hegyeshalomnál? A magyar cégek és az itthon is jelen lévő multik majd emberségesen járnak el és nem kezdenek el feltehetőleg jóval olcsóbb havi költségű robotokat használni emberek helyett, hiszen nálunk az alapjövedelemre nem lenne lehetőség?

Nem valószínű, egy cég mindig a profit maximalizálására törekszik, márpedig a költségek csökkentése remek lehetőség erre, köztudott, hogy a bérteher a legjelentősebb kiadás a legtöbb cég éltében.

Egy robotot csak egyszer kell megvenni, legfeljebb karban kell tartani, nem kér sem fizetést, sem fizetésemelést, nem kell tizenakárnyahanyadik havi bért kapnia, nem számít, hogy hány éve van a cégnél, nem érdekes, hogy van e gyereke vagy nincs, nem kell a nyugdíjával törődni, nem kell járulékokat fizetni utána, nem kell bejelenteni és így tovább.

Tehát a kérdés az, hogy mi lesz azon (kelet-európai) országokkal, akik nem tudnak majd feltétel nélküli alapjövedelmet biztosítani az embereknek? Bár bevallom, az USA esetében sem látom át, hogy hogyan fogja bírni a kincstár százmilliók havi ajándékpénzét.

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!