Mindenki szeretne sikeres lenni az életben. Gyerekkorunk óta tudjuk, hiszen a fejünkbe verik, a sikerhez sokat kell tanulni. Személyes véleményem szerint a sikerhez sokat kell dolgozni, de én csak egy újságíró vagyok, nem tudhatom. Az viszont biztos, hogy régóta él a közgondolkodásban egy gyakori fogalom, az úgynevezett értelmiségi.
Ági jogász, ő értelmiségi, Józsi hidegburkoló, ő pedig... nem az, legalábbis ez a logika rajzolódik ki. De mit jelent pontosan ez a szó? Mi a pontos definíció? Mint minden jó netpolgár, én is a Wikipédiához rohantam először:
Magas (felsőfokú) iskolai végzettsége van; hivatásszerűen és rendszeresen részt vesz a társadalom (állam, gazdaság) irányításában és szervezésében; az információs anyag birtokában és annak mobilizálásával biztosítja a termelés műszaki-technikai fejlődését; a korábbi társadalmak által felhalmozott szellemi értékeket közvetíti; a tudomány, a művészetek stb. területein önálló alkotótevékenységet fejt ki, új értékeket hoz létre. - Az értelmiség tevékenységében különösen fontos tényező a szakmai és a hatalmi elem aránya és viszonya.
Ha elfogadjuk ezt a definíciót akkor a ma önmagukat értelmiségiként meghatározók java valójában tök rosszul használja a fogalmat, hiszen pusztán attól, hogy elvégzel egy főiskolát, még nem feltétlenül fogsz részt venni az "állam és gazdaság irányításában és szervezésében". A Gyakorikérdéseken ugyan ezt a kérdést feszegető topikban találtam egy szerintem értelmesebb választ:
Az értelmiségi többértelmű szó. Egyik jelentése az, hogy értelmiségi az, akinek felsőfokú végzettsége van. Másik jelentése az, hogy értelmiségi az, aki kreatív, önálló gondolkodásra képes, azaz saját rendszerben gondolkodik, új gondolatai vannak (tehát mondjuk egy egyszerű irodai dolgozó vagy általános iskolai dolgozó nem értelmiségi, de egy tudományos kutató vagy egy író az). Végül harmadik, kissé pejoratív értelme az, hogy értelmiségi az, aki a véleményiparban dolgozik (tehát a közvélemény alakításában vesz részt). Írók, újságírók, politikai megmondóemberek stb.
Őszintén szólva úgy érzem, hogy az értelmiségi fogalmát önmagukra aggatók valójában egy fontos társadalomtörténeti jelenségből táplálkoznak, az üzemanyag nem más, mint a buta egó. Kétkezi munkát végezni még mind a mai napig sokak szemében szégyen.
Ha kétkezi munkát végzel akkor szinte senki vagy, piszkos vagy, szegény és az írástudók alatt állsz a társadalmi hierarchiában, ez a másik kedvenc agyrémem. Nem, nem vagy több attól, hogy elvégeztél egy felsőoktatási intézményt.
Borzasztó irritáló, ha értelmiséginek aposztrofálod magad vagy másokat úgy, hogy ebben elrejted az iskolázattlanabbakkal szembeni megvetésed.
Lehet, hogy a szakmád szerint könyvekkel, papírokkal, írással foglalkozol, de ettől még az élet más területén lehetsz teljességgel fogalmatlan és üres. Természetesen tisztelet azoknak az értelmiségieknek akiket nem tölt el egy buta gőggel a diplomájuk.
Azt biztosan elvethetjük, hogy az írás, olvasás képessége az értelmiségi definíciója, hiszen noha még létezik analfabetizmus, biztosan nem tesz valakit értelmiségivé, ha le tud írni három mondatot. De akkor hol kezdődik az értelmiségi lét?
Az érettségi úgy tűnik sokak szerint még nem elegendő. Akkor egy főiskolai diploma? Legalább egy egyetemi diploma? Legalább két egyetemi diploma? Legalább 50 elolvasott szépirodalmi mű és legalább 100 átrágott szakkönyv?
Ihat-e egy értelmiségi? Mutatkozhat-e pocsolyarészegen, üvöltözve egy felelős, több diplomás ember? Ez megtörténik a hétköznapokban, ez egészen biztos, az más kérdés, hogy érezzük, ez nem helyén való. Egyet jelent e a sikeres élettel a magas iskolázottság?
Aki diplomás? Aki jó családból való? Bizonyos foglalkozások: a mérnök, a kutató, az író, az orvos? Nem, nem. Ez mind lehet, de nem ez teszi. Mi teszi az értelmiségit? Szerintem az értelmiségit attitűd teszi, kétféle: a kultúra termékeihez fűződő tartós, lételemszerű fogyasztói viszony; a produktum a világ megértésének eszköze, nem kikapcsolódás, felelősségvállalás a közösségért: tájékozódás, aktivitás és progresszív gondolatok, a jövő megformálása. Értelmiségi az, aki akar valamit.
Aki gyanakszik, hogy közhelyet hallott, és nem a néhány unásig ismert fordulattal hőbörög, hogy ú, Alföldi, ú, Esterházy, meg ú, Tyereskova, hanem ha valami nem nyújt neki műélvezetet, akkor megpróbálja megismerni a jelenséget. Ha eljátszaná, hogy nyújt, akkor sznob lenne. Nem sznob, viszont türelmes, nem legyint, hogy jaj, a nagy művész, hogyne. Addig nézi, figyeli, míg meg nem érti. Miért szereli a zongorát az általánosan zseninek tartott Jarrett a Tokiói koncert közepén? Beleássa magát.
Értelmiségi az, aki szenvedélyesen gondolkodik, nem csak a kényszerpályák viszik.
Ez a meghatározás a Csakazolvassa.hu-ról származik és nekem tetszik. Későbbi posztokban könnyen lehet, hogy szó lesz a jelen kor egyik abszurd jelenségéről, a diplomahalmozásról illetve arról, hogyan és miért érnek el óriási sikereket nulla iskolával rendelkező emberek. Mondd el mit gondolsz egy kommentben illetve szavazz!
Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!
Az utolsó 100 komment: