Régóta érzem úgy, hogy kilenc és fél millió magyar közül szinte az egyedüli vagyok, aki képes az árnyalt, pártatlan, elfogulatlan gondolkodásra. De már megszoktam. Tegnap írtam arról, hogy miért érdemes elmenni szavazni, "pártállástól" függetlenül, korábban többször is utaltam arra, hogy a korrupció, az álságosság és társaik mellett mi az, amit nem tudok elviselni a 2010 óta hatalmon lévő garnitúrától és "-ban".

Ma viszont a kiegyensúlyozott világnézet szellemében arról írok, hogy mik azok az értékek, amiket a számomra ellenszenves Fidesz adott nekem, amiket a párttól és a jelen kormánytól tanulhattam. 

1. Kitartás

Orbán Viktort lehet szeretni, nem szeretni egyaránt, ízlés dolga. De vitathatatlan tény, hogy ez az ember 30 évvel ezelőtt, többedmagával útjára indított egy szervezetet, egy pártot, azóta is rendíthetetlenül dolgozik a Fidesz építésén, fejlesztésén, építésén. Le a kalappal azért a kitartásért, ami ahhoz kellett, hogy évtizedeken, tengernyi problémán és nehézségen át összefogjon és vezessen egy ekkora közösséget.

2. Hazaszeretet

Ez a pont nem ismeretlen számomra, nem Orbán Viktortól kellett megtanulnom, hogy mi az a hazaszeretet. De megerősítette bennem, még akkor is ha számára sokszor csupán a populizmus egyik eszköze. A hazaszeretet óriási érték, minden embernek érdemes sajátjává tenni az érzést, a gondolatot.

3. Összetartás

Kapcsolódik az első ponthoz, minden elismerésem azoknak, akik évtizedeken keresztül kitartottak egymás mellett, minden nehézség és kudarc, belső feszültség ellenére.

4. Munkamánia

Ha van valami, ami vitathatatlan Orbán és a Fidesz világában, akkor az az eszeveszett munkamánia. Bármivel foglalkozzon is az ember, bármilyen céljai legyenek is, kötelező a napi 10-12, akár még ennél is magasabb munkaóraszám. Ezt nem könnyű megvalósítani, komoly lelki erőre van szükség.

5. Szakmaiság

Tény, a Soros plakátokkal, a migránsok ellen uszító kampány egészével egy buta, "egybites" munkát folytat a kormányzó párt. Viszont el kell ismernünk, ügyesen ismerték fel a modern média minden eszközében rejlő lehetőségeket, ki is használták azokat, kíméletlenül.

Ez az ország működésének minden területére igaz. Mindenütt megértették, hogy mi az adott szakma lényege, a célokkal, szándékokkal és legfőképp a mentalitással lehet és kell is vitatkozni, de el kell ismernünk, ügyesen hajtották uralmuk alá a legkülönbözőbb szakmák szinte egészét. Ez nem kevés agymunkát és tehetséget igényel, szintén olyasmi, ami irigylésre méltó.

Nem, arról van szó, hogy elismerést kell, hogy kiváltson belőlünk a cél és ez a mentalitás. A szakmaiságról van szó, itt is. Adott egy cél, amit meg is valósítanak, el is érnek. Ez az, amit mindenkinek érdemes elsajátítania, függetlenül attól, hogy pontosan mik a céljai, szándékai.