Nem vagyok virológus, ám évekig foglalkoztam biológiával, így feljogosítva érzem magam, hogy - némi utánajárással - tiszta vizet öntsek a pohárba a koronavírus, és a kialakult járványhelyzet kapcsán. Csapjunk a lecsóba!

A vírus az egy élőlény?

Bár nincs kristálytiszta definíció a biológiában arra, hogy mi is az élet, mégis van egy többé-kevésbé precíz meghatározás, ami "él", annak kapcsolatot kell tartania a környezetével, reagálnia kell annak behatásaira, valamiféle tápanyagot kell felvennie belőle, sokat segít az is, ha képes szaporodni, önmagához hasonló utódkat létrehozni. Ennek megfelelően a biológusok körében népszerű vélekedés szerint a vírus nem élőlény, hanem:

az evolúció során bizonyos mértékű önállóságra szert tett genetikai információ.

De mi az a genetikai információ?

Kissé leegyserűsítve az élőlények három, szinte mindent meghatározó molekulatípusból épülnek fel, ezek a nukleinsavak, a fehérjék, és a lipidek. A nukleinsavaknak, azon belül is a sokat emlegett négy "betűből", az A (adenin), a T (timin), a C (citozin), és a G (guanin) betűkkel jelölt alkotóelemekből, kisebb molekulákból álló DNS-nek van a legnagyobb jelentősége a témánk szempontjából.

Minden sejt tartalmaz DNS-t, a szintén sokat emlegetett kromoszómákba tömörülve, ahogy azt sokat hallhatjuk, ez határozza meg a szemünk színét, de lehet, hogy olyasmit is, mint például az alkoholizmusra való hajlamunkat is. A sejteken belül működő "biológiai gépek", vagyis enzimek sokasága felelős azért, hogy a DNS-ben kódolt információ alapján, a rendelkezésre álló aminosavakból, mint "építőkockákból" feherjéket építsenek.

És itt jön a lényeg.

Ha egy vírusnak sikerül bejutnia egy sejtbe, akkor ezek a "gépek" mit sem sejtve ugyanúgy járnak el az ő DNS-ével is, mint az adott élőlény, például egy ember genetikai információjával, kötelességtudóan fehérjéket gyártanak belőle, sőt, az adott DNS-ből is másolatokat készítenek, ahogy azt a sajátjukkal is tennék.

Ennek megfelelően a vírusból sok-sok másolat készül, rendelkezésre áll számtalan kópia a DNS-éből, és az a köré szerveződő fehérjeburokból is, miután mindez összerendeződött, a vírusok kijutva a megfertőzött sejtből annak környezetében újabbakba jutnak be, ahol szintén önmaguk reprodukciójára "kényszerítik" őket.

Fontos kérdés, hogy hogyan képes egy vírus bejutni egy sejtbe, erre az a válasz, hogy minden sejt felszínén vannak úgynevezett receptorok, ezeket felfoghatjuk "antenna"-ként, a cél, hogy a szervezet "üzeneteit", utasításait fogadják, jó példa erre, hogy a hormonok is úgy hatnak, hogy egy-egy sejt receptoraihoz kapcsolódnak, majd összetett mechanizmusokon keresztül a működésének megváltoztatását érik el.

De miért csinálja azt a vírus, amit?

Egy olyan ösztönvezérelt élőlénynek, mint például egy nyestnek lehetnek "szándékai", az etológusok szerint még akár "kedve" is lehet, sőt, talán még "hangulata" is, elég, ha arra gondolunk, hogy milyen furcsán viselkedhet néha egy kutya, vagy egy macska.

Ezzel szemben a vírus "csak" DNS darabokból áll, nincs semmiféle "célja", a szerveztünk, és a vírus felépítéséből, a működésének logikájából adódik az, hogy veszélyt jelent ránk. Egy vírusnak hasonlóan az időjáráshoz, vagy az emberalkotta világban például a tőzsdei árolyamoknak hatása van az életünkre, ez a hatás időnként, ahogy most is akár drámai is lehet.

De mekkora egy vírus?

A sejtek a mikrométeres nagyságrendbe tartoznak, ez a méter milliomod része, a vírusok pedig a nanométeres, vagyis a százmilliomod méteres nagyságrendbe, sejteket láthatunk könnyen hozzáférhető mikroszkópokkal, vírusokat viszont csak speciális, csillagászati árú eszközökkel. Ha valaki "ránk köhög", akkor a szájából, orrából kijövő váladékkal együtt a szervezetünkbe juthatnak vírusok. Ha ezek között van például a COVID-19, akkor megfertőződhetünk, de még ekkor sem biztos, hogy megbetegszünk.

Oké, de hogyan jelenik meg egy olyan vírus, mint a COVID-19?

A vírusok egyidősek a földi élettel, mindig is jelen voltak, mindig is velünk lesznek. Számtalan vírussal találkozunk minden egyes nap, ugyanúgy, ahogy az állatok, és a növények szervezetébe is tengernyi vírus próbál bejutni folyamatosan. Két alapvető kérdés érdekes egy vírus kapcsán, az egyik az, hogy képes-e bejutni, a másik az, hogy ha bejutott, akkor milyen hatást ér el.

Ezért fontosak a sejtek felszínén lévő receptorok, ha egy vírus felépítése megváltozik, akkor lehetséges, hogy alkalmas lesz arra, hogy kapcsolódjon egy sejthez, majd be is jusson. Nagy kérdés, hogy mitől változhat meg egy vírus, erre a válasz az, hogy minden élőlény folyamatos változásban van, ez az evolúció lényege, a DNS, vagyis a mindent meghatározó genetikai "térkép" alakul a paradicsomban, a macskában, az emberben, és a vírusokban is.

A változás lényege az, hogy a DNS-t alkotó "betűk", az A, T, C, G sorrendje átalakul, az ok lehet a napból származó UV sugárzás, és számos egyéb tényező, akár a puszta véletlen, vagyis az említett molekuláris "gépek" hibája is. Ez a folyamatos alakulás, eltérés hozta azt is, hogy lemásztunk a fáról, majmokból "új majmok", vagyis emberek lettünk.

A változással nincs semmi baj, kivéve akkor, amikor egy vírus, vagy egy baktérium változik úgy, hogy képes legyen sokunkat megbetegíteni. A változáshoz viszont kell valami, ami sajnos a mostani vírus kapcsán meg is történt, ez pedig az, hogy a szükséges körülmények, például sok élőlény közeli együttélése megvalósuljon.

Egy kínai piac miatt állt meg a világ?

Pontosan. A hetvenes években Kína még nem volt az a prosperáló nagyhatalom, mint aminek most ismerjük, óriási éhínséggel nézett szembe. Az akkori vezetés egyetlen ötlete az volt, hogy újra engedélyezze a kínaiak azon szokását, miszerint különféle, innen nézve egzotikus állatokat, például kígyókat, gyíkokat, és egyebeket tenyésszenek, és egyenek, ezt meg is tették.

Az elmúlt évtizedeken a kínai népességrobbanás, és gazdasági fejlődés közepette ezek a - borzalmas állapotokat mutató - tenyészetek, és piacok megmaradtak, ám a lakosság döntő többsége nem eszik ilyesmit, viszont főként a helyi elit közkedvelt eledeleiként megmaradtak.

Ha eltekintünk attól, hogy számos állat, köztük medvék, tigrisek, és egyebek rendkívül rossz körülmények között élnek, majd pusztulnak el, akkor ez nem lenne akkora baj, azonban ezek a piacok időzített bombaként ágyaznak meg különböző vírusok megjelenésének. 

A COVID-19, vagyis a koronavírus nagy valószínűséggel a denevérben változott, majd átkerült a tobzoskára, ahol ismét változott, így képessé vált arra, hogy az embert is megfertőzze, megbetegítse, ez meg is történt.

A vuhani állatpiac volt a vírus kiindulópontja, innen jutott el a világ szinte minden egyes pontjára, komoly járványt, számos halálesetet, és egyelőre felmérhetetlen gazdasági károkat okozva. A piac azért volt szinte tökéletes helyszín a kialakulására, mert sok állat élt összezárva, egymáshoz nagyon közel, szó szerint egymásra polcot ketrecekben. 

De miért halnak meg emberek?

Ha egy vírus, például a koronavírus bejut egy sejtbe, eléri önmaga szaporodását, akkor annak a sejtnek egy idő után nincs lehetősége arra, hogy ellássa a saját, eredeti feladatát. A testünk szervrendszerekből, például az úgynevezett kardiorespiratorikus rendszerből, az azokat felépító szervekből, például a tüdőből áll, ezek a szervek pedig szövetekből, vagyis azonos felépítésű, és funkciójú sejtekből épülnek fel, ha egy vírus elszaporodik, akkor az adott szerv nem képes ellátni a feladatát.

Ezért van az is, hogy a koronavírus fertőzöttek nehezen kapnak levegőt.

Nem lehet, hogy ezt a vírust szándékosan indították el?

A válasz egy nagybetűs, határozott nem. Tény és való, előfordul, hogy egy laborból véletlenül kikerül egy vírus, az is igaz, hogy különböző banditaállamok, például Észak-Korea rendelkezhet biológiai fegyvernek szánt vírusokkal, baktériumokkal, mégis az a kutatók mai álláspontja, hogy a COVID-19 természetes úton alakult ki, és terjedt el, okozott járványt.

De mi lesz ennek a vége?

Mint minden járvány, ez is véget fog érni. Az immunrendszerünk miután találkozott egy kórokozóval képes arra, hogy védettséget alakítson ki, ha ez tömegesen történik meg, az az úgynevezett "herd immunity", vagyis az a jelenség, amikor nagyszámú ember válik természetes úton védetté egy vírussal, batkréiummal, vagy bármi egyébbel szemben. Messzire vezet, hogy ezt érdemes-e megvárnunk, vagy aktívan tennünk kell-e azért, hogy minél kevesebben fertőződjünk meg, az egyöntetű, stratégiai álláspont azonban az, hogy:

maradj otthon, csak akkor mozdulj ki, ha a boltba kell menned, vagy más, halaszthatatlan dolgod van!

De mikor fog véget érni?

Erre a kérdésre én nem tudok választ adni, ha tippelnem kéne, akkor azt mondanám, hogy Kína remek példa, a járvány onnan indult, ott pedig nagyjából 3-4 hónap elmúltával kezd csillapodni, talán már tetőzött is, így nálunk is hasonló lehet a lefolyása. Becslésem szerint május közepére, esetleg végére lezárhatjuk ezt a kellemetlen fejezetet az életünkből, megkezdődhet a gazdaság rehabilitációja.

Update: Sokan megkerestek, hogy az írás pontatlan, hiszen ez egy RNS vírus. Igen, ez így van, tisztában vagyok az RNS vírusok lényegével is, azonban ez a cikk általános, ha úgy tetszik alapozó anyag, azoknak szól, akiknek nem a biológia volt a kedvence a középiskolában, most mégis szeretnének egy képet kapni arról, hogy mi történik és miért.

Egy ilyen anyagban nem szerencsés PCR-ról, Western Blot-ról, mikroRNS-ekről, bioinformatikáról, molekuláris biotechnológiáról, baktérium táptalaj oldat készítésről, és egyebekről írni. Igen, ügyes vagy, ha már hallottál ezekről, esetleg érted is a lényegüket valamelyest, de nem szükséges többet írnotok ennek kapcsán. 

Remélem, hogy segítettem tisztán látni, ha tetszett a poszt, kérlek kövess a Facebookon!