Lássuk be, a lustaság az egyik leggyakoribb, szinte mindannyiunkat érintő kellemetlen emberi tulajdonság. Elkezdeni dolgozni, tanulni, edzeni, fogyózni, jobban viszonyulni a környezetünkhöz, személyiségünkben fejlődni nem egyszerű, meg kell erőltetnünk magunkat. Pszichológusok szerint viszont minden emberi cselekedet (látszólag) könnyedén végrehajtható ha adott a kellő motiváció.
Ha háború van és nincs mit enni, a pasid lelépett, a három gyerek meg üvölt a kajáért és a szaros pelanka ügy megoldásásáért, akkor legyél bármilyen fáradt, kimerült, elcsigázott, éhes, reményvesztett, meg fogod oldani, mert muszáj. Mert nem teheted meg, hogy nem. Olyan nincs. Hála Istennek sokkal nyugisabb világban élünk, mint a szüleink generációja, talán éppen ezért elkényelmesedtünk, ellustultunk.
De aggodalomra semmi ok, ha életbevágó helyzetekből már nincs is olyan sok, kreatív emberekből annál inkább. Pontosan a fenti problémát, társadalmi jelenséget adresszálta egy képzőművész-feltaláló, Jen-Hsien Chiu. A találmány lényege az, hogy adott egy növényke amit üvegbúrába zárva kapunk és egy app által irányított rendszer öntöz.
Az app figyeli a napi tevékenységeidet, ha nem éred el a céljaid, például nem jutsz el edzeni, akkor azt a növényke is megszenvedi, nem kap vizet. Márpedig az üvegbúra zárt, így az öntözéssel csalni sem tudsz. Honnan tudja az app, a Phabit, hogy elmentél e edzeni? GPS adatokat figyel, látja és tudja, hogy hol és mennyi időt töltöttél el.
Trükközni maximum úgy tudsz, hogy megkéred a haverodat, barátnődet, hogy vigye el a telefonod a konditerembe, majd hozza vissza. Tény, hogy nagyon sok edzésre motiváló, szokásaidat ellenőrző app van a piacon, de eben van valami új, felelősséget ad a felhasználó kezébe.
Akinek ez sem elég, annak talán az lehet a következő lépcsőfok, ha egy kiskutyát ér áramütés minden alkalommal, amikor elsunnyogjuk az edzést, netán megint a kocsma felé vesszük az irányt.
Györfi András