Alig ocsúdtunk fel a Las-Vegas-i tömegmészárlás sokkjából, máris jött egy újabb, megmagyarázhatatlan tragédia. Néhány napja egy templomba sétált be valaki Amerikában, szisztematikusan haladva megölt nem egy, nem két embert. Mégis miért? A lehetséges magyarázatok között nyilván mindig előkerül a pszichológia, könnyen feltételezzük, hogy zavart, pszichopátiás, netán gyerekkori traumáktól szabadulni képtelen emberekről van szó.
Persze, ez kerek, de ilyen emberek sajnos a világ minden pontján vannak, arányaiban viszont nincs annyi hasonló ámokfutás, mint a szabadok földjén, a bátrak hazájában. Hamar jön a következő gondolat, a fegyvertartás európai szemmel nézve érthetetlen lazasága. Ebben a posztban nem mélyedünk el abban, hogy miért ragaszkodik a mindenkori amerikai kormány ennyire görcsösen ehhez a joghoz.
A New York Times remek írása nyomán viszont bemutatjuk azt a tényezőt, amire minden valamire való kutatás eddig jutott. Nem, Amerikában nem különösen agresszívek az emberek, legalábbis nem jelentősebben, mint bárhol másutt. Nem, Amerikában nem a rasszok terén látható sokféleség teszi feszültté, elvetemültté az embereket, legalábbis nem jellemzőbben, mint bárhol máshol.
Egész egyszerűen olyan mennyiségű lőfegyver van az országban és annyira könnyű hozzájutni egyhez, hogy bármelyik zakkant szerencsétlen játszi könnyedséggel egy egész arzenált halmozhat fel, ki tudja milyen céllal. Az USA-ban él az emberiség 4,4%-a, itt található meg a világ puskáinak, pisztolyainak, shotgun-jainak és még ki tudja milyen fegyvereinek 42 (negyvenkét) százaléka.
Nem kell matekzseninek lennünk ahhoz, hogy átlássuk, ezek riasztó számadatok. Arról nem is beszélve, hogy ahogy a demokráciát is exportálják a jenkik (jó vicc), úgy a tömeges gyilkosságokat is. 1966 és 2012 között a világban történt hasonló esetek 31%-át amerikai követte el. Azt hihetnénk, hogy az ország irdatlan méretei sokat torzítanak, pontosabban enyhítenek az összképen. Tévedés.
Csak Yemenben magasabb a százmillió lakosra jutó tömegmészárlások száma. Az egyik, vonatkozó kutatás egészen hajmeresztő, döbbenetes, félelmetes, megrendítő, hihetetlen, fantasztikus eredményre is jutott. Egy országban a fegyverek száma korrelál a tömegmészárlások valószínűségével.
Azért szép dolog a tudomány, mert néha olyasmire is rájöhetünk segítségével, amire még álmunkban sem gondoltunk volna. Ha sok a fegyver, ráadásul még könnyű is beszerezni egyet (sokat), akkor nagyobb eséllyel fog szitává lőni nőket, gyerekeket, férfiakat, családokat egy eszemet barom. Mi jöhet még a tudósok agyából?
Két Hidrogén és egy Oxigén együtt vizet ad? Szenzációs! 270 millió darab éles lőfegyverről van szó amiket boltokból, sikátorokból, talán ma már Kindertojások belsejéből is megkaphatunk. Néhány évvel ezelőtt egy apuka kíváncsi volt, hogy a csupán pár hónapos gyermekének tudna e törvényes úton pisztolyt vásárolni.
Tudott. A kisfiú aláírása csak egy vonal lett a tulajdonosi kártyán, de biztos, ami biztos, ha súlyosan elmeháborodott felnőtté lesz, nem akad problémája az első gyilkosság elkövetésével. Illetve a mentális zavarok jelentősége is túlbecsült ezekben az esetekben, a kutatások szerint csupán az incidensek négy százalékában volt ennek szerepe.
Az sem igaz, hogy a bűnözés mértéke nagyobb lenne az USA-ban. Egyszerűen a bűn általában jóval erőszakosabb, lényegesen könnyebben veszíthetjük életünket például egy rablás során, mint másutt. Ismét azért, mert nevetségesen egyszerű fegyverhez jutni. Érdekes példa Ausztrália, néhány évtizede megszüntették a fegyvertartást, azóta egyetlen egy tömegmészárlás sem történt az országban.
2012-ben húsz fiatal diák vesztette életét a Sandy Hook elnevezésű iskolában egy lövöldözés során. Amerika úgy ítélte meg, hogy még ez az ár sem túl magas a fegyvertartás szabadságáért. Ekkor ért végét az évtizedek óta tartó vita Don Hodges brit újságíró szerint. Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!
KennyOMG · http://etkt.blog.hu 2017.11.10. 11:51:35
Nem, csak Yemenben van tobb tomeggyilkos per 100m lakos..
Hajdú Peter 2017.11.10. 12:11:23
Medgar 2017.11.10. 12:12:16
midnight coder 2017.11.10. 12:21:13
Szerintem itt inkább arról van szó, hogy sokkal több a kábítórszer, sokkal nagyobbak a szociális és kulturális különbségek.
Nálunk ha betörsz egy házba ritkán találsz annyi vagyontárgyat amiért érdemes megölni a tulajt. Átlagpolgártól ha el tudsz vinni pár százezer forint értéket az már ritkaság, ennyiért nem éri meg ölni. A másik oldalon elég kevés az olyan kábszeres aki elvágja a torkod a következő adagért.
A nagy mészárlások amúgy rendkívül látványosak, de még kis hazánkban is jóval több embert ölnek meg évente sima konyhakéssel vagy baltával, pedig a mi összlétszámunknál nagyobb városok is vannak odaát.
incognito ergo sum 2017.11.10. 12:25:51
némiképp túlegyszerűsíti és emiatt az érdemi beszélgetést akadályozza ez a szemlélet.
John Doe3 2017.11.10. 13:07:39
Bafana 2017.11.10. 13:26:40
Laciii 2017.11.10. 13:30:03
A TV-ben a reklámok jórészt az antidepresszánsokról és az antidepresszáns mellékhatásai miatt perelni akarókat kereső ügyvédekről szólnak.
Inni csak 21 éves kortól lehet, katonának menni a világ túlsó felére embert ölni már 18 is elég, aztán jönnek haza kikészülve idegileg és pár alapítvány kivételével senki nem törődik velük.
Ezek mellett a fegyver csak részletkérdés.
midnight coder 2017.11.10. 13:30:08
eßemfaßom még áll 2017.11.10. 13:34:43
Laciii 2017.11.10. 13:39:03
Laciii 2017.11.10. 13:42:13
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.11.10. 13:45:48
midnight coder 2017.11.10. 13:56:24
Bafana 2017.11.10. 14:06:11
Nem jobb az európai divat, amikor a rendőr úgy igazoltat, hogy nem viszket a tenyere a fegyverén? Vagy nem jobb a gyerekünket úgy elengedni a suliba, hogy tudom, hogy a Hülyegyerek Pistikének az alkoholista apja nem hagyta elöl a fegyverét, amivel suliba megy vérpancsolni???????
@Laciii: Miért akarsz polgárháborút? Nem tanultunk mi európaiak a XX. századból? Mennyi embernek kell meghalnia, hogy tanuljunk belőle? Tudom, innen 2 ezer kilométerre egy kibicnek semmi nem drága, de akkor is...
Laciii 2017.11.10. 14:08:23
Jottó 2017.11.10. 14:18:43
Bolshevik 2017.11.10. 14:27:14
Bár a múltkorjában ráfogtam az ujjamat egy emberre, és azt kiabáltam, hogy "puff puff", de nem halt meg, sőt semmi baja sem lett. Szóval lehet hogy nem a fegyver öl hanem az ember, de a fegyver azért segít benne :)
Bafana 2017.11.10. 14:27:21
Bolshevik 2017.11.10. 14:28:55
Haha, na ez is igaz. Kíváncsi vagyok, hogy a szerző a fegyveres ámokfutások közé beleszámolta-e mondjuk a karhatalom által tömegbe lövetést.
Bafana 2017.11.10. 14:29:37
@Bolshevik: A lant erősebb minden fegyvernél! De csak ha Chuck Norris pengeti.
IIIIIII 2017.11.10. 14:32:54
A pszichológia önmagában nem magyarázat, hanem egy tudományág, ami viszont adhat magyarázatot a motivációra.
Ennyi erővel mondhatnánk, hogy "összeomlott egy ház: lehetséges magyarázatként felmerül a fizika is"
midnight coder 2017.11.10. 14:43:25
Bolshevik 2017.11.10. 14:58:53
Laciii 2017.11.10. 15:01:27
midnight coder 2017.11.10. 15:08:51
Fredddy 2017.11.10. 15:09:54
Ez a mostani huszonakárhány ember önmagában majdnem kéthavi magyar ,,termés".
García őrmester 2017.11.10. 15:18:57
midnight coder 2017.11.10. 15:33:53
Haloperidol 2017.11.10. 15:39:35
Semmilyen zsarnok által vezényelt hadsereg vagy rendőrség vagy más fegyveres erőszakszervezet nem veszélyeztetheti az amerikai emerek szabadságát, amíg hatékonyan tudnak védekezni elene, mert rengeteg embernek van fegyvere és tudja használni is.
Az, h évente párszáz ember meghal a lőfegyverek miatt, megfizethető ár a szabadságért. Az amerikaiak szerint biztosan megér ennyit.
midnight coder 2017.11.10. 15:50:47
Laciii 2017.11.10. 16:07:38
midnight coder 2017.11.10. 16:14:04
Szarazinda 2017.11.10. 16:27:10
Szarazinda 2017.11.10. 16:28:19
eßemfaßom még áll 2017.11.10. 16:33:14
Viszont senki nem olyan hülye, hogy tűzpárbajt kockáztasson egy lapostévéért.
eßemfaßom még áll 2017.11.10. 16:34:37
midnight coder 2017.11.10. 16:48:37
kvadrillio 2017.11.10. 17:03:17
2017. november. 08. 20:00 Élet+Stílus
Így drogozta be egy gyógyszergyár Amerikát
A biztonság illúziója
Az ópium terápiás tulajdonságait több ezer éve ismeri az emberiség, és nagyjából ennyi ideje tisztában van azzal is, hogy a jótékony hatásáért függőséggel kell fizetni. Ezt az ősi tudást próbálta meg felülírni a Purdue.
A mostani válság eredete a receptfelírások rutinjának a megváltozásához vezethető vissza, és ezt a változást a Purdue nagyon alaposan előkészítette a háttérben. Ebben kitüntetett szerep jutott egy Russel Portenoy nevű fájdalomspecialistának, akit a kilencvenes években nagylelkűen támogatott a Purdue azért, hogy olyanokat mondjon, hogy az opioidok a természet ajándékai, és ezt az orvosok csak azért hallgatják el, mert opioidfóbiájuk van, a függőséggel kapcsolatos aggodalmaikat pedig csak mítoszok táplálják. Márpedig ott van az a rengeteg beteg, akinek a fájdalmával törődni kell.
Az OxyContin marketingkampányának a legnagyobb dobása az volt, hogy meggyőzte az orvosokat, ne csak műtétek után, illetve végstádiumban lévő rákbetegeknél használják a gyógyszert, hanem kevésbé akut, hosszú ideig tartó fájdalmaknál is, így az OxyContin lett a bevett fájdalomcsillapító hátfájásnál, ízületi gyulladásoknál, sportsérüléseknél is.
Végül is a logika egyszerű volt: mivel egyik évről a másikra vélhetően nem fog drasztikusan megnőni a rákbetegek száma, az eladásokat csak úgy növelhették, ha a javallatokat kiterjesztik egyéb fájdalmakra. A sikeres kampánynak köszönhetően kiderült, hogy tulajdonképpen nincs olyan fájdalom, amire ne lenne jó az OxyContin.
Az orvosokat szemináriumokra fizették be, ami remek befektetésnek bizonyult, ugyanis ezek a szakemberek aztán kétszer gyakrabban írták fel az OxyContint, mint a kollégáik. A Purdue orvosi folyóiratokban hirdetett, krónikus fájdalommal foglalkozó weboldalakat támogatott, és nem sajnálta a pénzt a promóciós termékekre sem a kalapoktól a plüss játékokig. Kisfilmeket gyártott, amelyekben elégedett páciensek beszéltek arról, hogy a gyógyszer nemcsak a fájdalmukat csillapította, hanem az életüket is megváltoztatta.
© AFP / Dominick Reuter
Szoros kapcsolatok
A Purdue Pharma marketinges zsenialitását a tulajdonosokig lehet visszavezetni. A céget 1952-ben vásárolták meg a Sackler fivérek, Arthur, Raymond és Mortimer. Mindhárman pszichiáterek voltak, ugyanakkor jó érzékük volt a gyógyszerreklámozáshoz is, konkrétan új távlatokat nyitottak meg ezen a területen. Arthur Sackler az első hirdetők között volt, aki orvosokkal épített ki kapcsolatot annak érdekében, hogy a Purdue gyógyszereit írják fel – a modell azóta is a gyógyszermarketing bevett módszere.
A Purdue Pharma annyira komolyan vette a marketinget, hogy az új gyógyszer megjelenésével párhuzamosan bővítették a kereskedelmi osztályukat is. A kereskedelmi képviselőik száma alig négy év alatt több mint kétszeresére nőtt. 2001-re néhány ügynök már negyedmillió dolláros bónuszokat vitt haza. Ez volt az az év, amikor a Purdue 200 millió dollárt költött az OxyContin marketingjére, ami a cég méretéhez képest nagyon komoly összeg volt.
De nem sajnálták az energiát az egészen aprólékos munkára sem: orvosok profiljaiból és a receptfelírási szokásaikról készítettek adatbázist, hogy kiderüljön, kik azok, akik a legtöbb fájdalomcsillapítót írják fel, hogy aztán célzottan rájuk szabják a marketingkampányukat.
A vállalatot és az igazgatóit az orvosok és a betegek félrevezetése miatt 2007-ben elítélte a bíróság. Minden idők legnagyobb egészségügyi kártérítését kellett kifizetniük, mert nem jelezték megfelelően a függőségveszélyt, sőt úgy reklámozták a gyógyszert, mint ami nem okoz függőséget. A 634 millió dolláros büntetést viszont könnyedén kifizették, hiszen húsz év alatt 35 milliárd dolláros bevételt söpörtek be az OxyContinnal.
A Sackler család az Egyesült Államok legtehetősebbjei között van. Noha a Purdue Pharma tulajdonosaiként végigkísérték az OxyContin piacra dobását, és most a gyógyszer és a gyár elleni támadásokat is, soha nem nyilatkoztak az ügyben.
kvadrillio 2017.11.10. 17:08:24
2017. november. 08. 20:00 Élet+Stílus
Így drogozta be egy gyógyszergyár Amerikát
szerző:
Vándor Éva
126
A Sackler család a fájdalomra épített gyógyszerbirodalmat, és több évtizeden keresztül elhitette az amerikaiakkal, hogy az opioid fájdalomcsillapítók szedésével semmit sem kockáztatnak. A család birtokában lévő Purdue Pharma ellen most egymás után indulnak a perek az opioidválságban játszott szerepe miatt. Hogy tette függővé Amerikát egy elképesztően hatékony marketingkampánnyal egy gyógyszergyár?
Mi történik, ha közegészségügyi szempontból az lenne az ideális, hogy egy bizonyos gyógyszert minél kisebb dózisban, a lehető legkevesebb betegnél alkalmazzanak, de ez nyilvánvalóan szembemegy a gyógyszergyár céljaival, amely minél több beteget szeretne elérni minél nagyobb adaggal, hiszen így tehet szert nagyobb bevételre? A fájdalomcsillapítás rutinjából felocsúdó amerikaiak most élesben kapnak választ erre a kérdésre a most már évek óta sokat emlegetett opioidválság formájában. A közegészségügy és a gyógyszeripar versenyében ugyanis egyelőre az utóbbi áll nyerésre, legalábbis a bevételek szempontjából mindenképpen, az amerikaiak közül pedig sokan olyannyira vesztésre állnak, hogy az életükkel fizetnek azért, mert magával rántotta őket a gyógyszerfüggőség.
Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) már 2011-ben hivatalossá tette, hogy az Egyesült Államokban opioidjárvány van, és a helyzet azóta csak romlott. Jelenleg 2,6 millió gyógyszerfüggő van, és naponta 91-en halnak meg opioid-túladagolásban az országban. Ma tízből négy amerikainak van fájdalomcsillapító-függő ismerőse, minden ötödik embernek érintett egy családtagja. 2015-ben 33 ezren, 2016-ban 52 ezren haltak meg opioidok miatt. Az amerikai orvosok évente 250 millió receptet írnak fel, vagyis minden amerikaira jut valamivel több mint egy doboznyi opioid fájdalomcsillapító. Vannak olyan amerikai városok, ahol a tűzoltókat több túladagoláshoz hívják ki, mint tűzesethez.
Annak, hogy az Egyesült Államok oda jutott, hogy Donald Trump elnök néhány nappal ezelőtt közegészségügyi szükségállapotot hirdetett, rengeteg oka, szereplője és rengeteg tanulságos szála van. Ezek közül most egyet emelünk ki. Az ugyanis biztos, hogy lehengerlő volt a módszer, amellyel az egyik gyógyszergyártó egész Amerikával elhitette, hogy bármilyen fájdalmat képes csillapítani, és azt is, hogy ennek semmilyen kockázata nincs.
Színre lép az OxyContin
1995. december 12-én az amerikai gyógyszerhatóság kiadta az engedélyt az OxyContin nevű fájdalomcsillapítóra, amely a korábbi néhány órán át ható szerekkel szemben 12 órás felszívódást ígért, ráadásul mellékhatások nélkül. Egy fájdalommal küzdő betegnek kész főnyeremény volt. A gyógyszer 1996-ban került piacra, és a forgalmazásának az első évében rögtön 45 millió dollár bevételt termelt a gyártójának, a Purdue Pharmának. 2000-re ez az összeg már 1,1 milliárd volt, ami alig négy év alatt 2000 százalékos növekedést jelent. Tíz évvel később már 3,1 milliárdos profitot könyvelhetett el a gyártó, ekkor az OxyContin a fájdalomcsillapítók piacának már a 30 százalékát lefedte.
A mostani járvány súlyosságához hozzájárul, hogy az Egyesült Államokban több opioid fájdalomcsillapító is forgalomban van, ilyen az oxikodon alapú OxyContin és Percocet, a hidrokodon alapú Vicodin, illetve szintetikusan előállított fentanil, amely ugyanúgy az agyban található opioidreceptorokra hat, mint a heroin. Az elmúlt években viszont az OxyContinnak sikerült kiharcolnia a piacvezető helyet az agresszív gyógyszermarketingnek köszönhetően.
Az OxyContint igazi orvosi áttörésként emlegették 1995-ben, és elsőre valóban úgy tűnt, hogy végre itt egy hatékony gyógyszer, amellyel fel lehet venni a harcot a betegek legnagyobb ellenségével, a fájdalommal. Ha van a gyógyszerpiacnak szupersztárja, az OxyContin az volt.
Ami nyilván nem ment volna az egészen gátlástalan, és elképesztően hatékony marketingkampány nélkül. A Purdue rájött, hogy nem is igazán a gyógyszer hatékonyságáról kell meggyőznie a betegeket – és mindenekelőtt az orvosokat, akik a recepteket írják a betegeknek –, hanem arról, hogy a gyógyszer szedésének nincs komolyabb kockázata. Ennek megfelelően tanulmányokat és orvosokat támogattak, hogy meggyőző érvekkel bizonyítsák: az opioidfüggőséggel kapcsolatos aggodalmak túlzóak, az OxyContint biztonsággal lehet használni. Betegek milliói pedig használni is kezdték, hogy megszabaduljanak a fájdalomtól. A függőséggel kapcsolatos aggodalmak azonban nemhogy túlzóak voltak, hanem egyenesen túl óvatosnak bizonyultak.
kvadrillio 2017.11.10. 17:09:03
1999 és 2015 között kétszázezer amerikai halt bele az OxyContin és más receptköteles opioid gyógyszerek túladagolásába. Az elmúlt két évben egészen borzasztó méreteket öltött a pusztítás. Ha semmi nem történik, egy becslés szerint 650 ezer ember fog meghalni opioidtúladagolásban a következő tíz évben, vagyis az Egyesült Államok egy közepes méretű amerikai városnyi embert fog elveszíteni a gyógyszerfüggőség miatt.
BOIRRRRRRR.........ZALOM.....
kvadrillio 2017.11.10. 17:12:17
Burgermeister 2017.11.10. 17:16:37
a napokban elgondolkoztam mert olvastam egy fasza blogbejegyzést arról, hogy a 80-100 ezer forintos ajtók mennyire biztonságosak, és inkább 200-300 ezer forintos ajtók (itt kezdődnek) lennének a célra megfelelőek, hogy a raboló kinn maradjon. És a kezünkben sok esetben egy komolyabb érték van, ami amortizálódik, ecetera. Na most elgondolkoztam, hogy ha betörnének mit tudnának elvinni? Műkincs nincs, Bútort ruhákat nemigen visznek, van egy két műszaki cucc, tv, szgép. Ennyi, nem nagy érték már, Szóval ezért ölni?
Bafana 2017.11.10. 17:21:47
eßemfaßom még áll 2017.11.10. 17:28:56
midnightcoder2 2017.11.10. 18:58:07
Amúgy fegyver szempontjából én különválasztanám ezeket a lövöldözéseket. Amikor az iskolában kezd el egy gyerek lövöldözni, az valóban írható a könnyű hozzáférés számlájára. De amikor a polgár kivesz egy szobát a szállodában ahonnan rálát a tett színhelyére, aztán vesz egy rakás fegyvert és bekészíti oda maga mellé - nos, ezt a csávó elég alaposan átgondolta, és felkészült rá. És valószínűleg mindenképpen ölt volna, ha nem így akkor máshogy, és talán még több embert.
Ez a mostani texasi szerintem eléggé határeset - én legalábbis nem igazán olvastam arról, hogy mennyire volt előkészítve az támadás, és mi volt a motivációja.
nitro1 2017.11.10. 20:31:17
Fredddy 2017.11.10. 22:54:54
eßemfaßom meg áll 2017.11.11. 00:17:32
Burgermeister 2017.11.11. 13:03:52
Az más kérdés, és ez Maora is igaz, hogy a nincstelen segélyen élőnek a led tv is pénz ha 35ért elpattintja egy betörés után. Erre írtam, hogy ez lassan már nálunk sem tétel, usaban meg pláne nem az ottani fizuhoz képest.