Úgy hozta az élet, hogy a történelmi jelentőségű és páratlan szépségű Gellért szállóban tölthettem el pár napot. Budapestről Budapestre utaztam, az épületben egyáltalán nem, az üzemeltetőkben viszont nagyot csalódtam. Hiányzó előlap a hűtőgépen, borzalmas szemét az erkélyen, cigicsikkek, egyebek, sajátos mérnöki megoldások az elektromos áram kapcsán.

Nem vagyok az a típus, akinek semmi sem jó, ez a néhány nap kifejezetten pihentető és váratlan módon ugyan, de szórakoztató is volt. Jól éreztük magunkat, remek a fürdő, a kiszolgálás nem az igazi, néha problémának éreztük magunkat a pincérek szemében. 

De ennyi baj legyen, bár egy négycsillagos szállodától azért azt várná az ember, hogy minden rendben legyen, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ez az épület Budapest sok ékkövének egyike. Elképesztő, hogy az alábbi galériában összefoglalt "látványelemek" fogadtak minket, az egyik szemétdarabról először azt hittük, hogy egy döglött madár. Illetve ha itt jártok, hozzatok magatokkal saját köpenyt.

A Csodaszarvast és egyéb kulturális örökségeinket bemutató táblákról össze-vissza hiányoznak betűk a folyosókon, a tükrök ha nem is mocskosak, de már kellemetlenül kopottak, valakit itt egyszerűen tényleg nem érdekel, hogy mi történik a szállodával.

Jobban kéne ügyelni a Gellért épületére, egy óriási kincsről van szó.