Egyre többet hallani a Mesterséges Intelligencia és a robotika ütemes fejlődéséről illetve arról, hogy akár 20 éven belül a munkahelyek felét robotok tölthetik be. Az iparban, üzemekben, vendéglátásban, az egészségügy egy részében, backoffice munkák jelentős részében, furvarozásban és még egy sor egyéb területen már ma is vannak olyan megoldások, amik feleslegessé teszik azt, hogy egy embernek fizetést adjon az adott cég.

Most már tényleg hónapok, legfeljebb egy-két év választ el bennünket attól a világtól, amiben vezető nélküli, teljesen önálló kamionok száguldoznak az autópályákon. A gép lassít ha kell, gyorsít ha kell, kanyarodik, ugyan olyan jól, feltehetőleg sok szempontból jobban látja el a feladatát, mint egy élő, hús-vér sofőr. 

Önvezető Mercedes kamion, még ül benne egy bácsi biztos, ami biztos, de hamarosan nem fog.

Nincs ez másképp a vendéglátásban, ázsiában vannak éttermek, ahol már tényleg robotok szolgálják fel az ételeket, italokat a vendégeknek, akár a foglalt asztalukhoz is kísérik őket. A kis kezükben vagy tároló egységükben hozzák a kaját a vendég ízlése, kérése szerint. Nem is kell messzire mennünk, a sokat szidott hazai egészségügyben is dolgoznak robotok, ételt hordanak, hulladékot szállítanak, egyéb feladatokat látnak el. 

Ez a kórházi robot durván 25 ember munkáját takarítja meg.

A sor hosszan folytatható, betegellátás, idősgondozás, hamarosan talán gyermekek felügyelete, bár ez utóbbi nem tűnik túl jó ötletnek. A robotika mellett a mesterséges intelligencia is óriási fejlődésen megy keresztül, nem csak a kétkezi munkák válthatóak ki hamarosan, de még állítólag jogi szolgáltatásokat is kínálnak a közeljövőben humán erőforrás nélkül. Így nem csupán egy kőművesnek kerülhet veszélybe a munkája, de akár egy magasan képzett jogásznak is. 

Téglavető robot, nem kér napi másfél liter bort a bére mellé, bár lehet, hogy egy-egy "basszamegazisten" elhagyja a száját. Tisztelet a viselkedni képes kőműveseknek!

De mi lesz akkor azzal a sok emberrel, akinek elveszik a munkáját a gépek? Erre a problémára született az amúgy már korábban is ismert fogalom, a feltétel nélküli alapjövedelem, az angolszász területeken Universal Basic Income (UBI). A megoldás nagy híve maga Zuckerberg is, de mellette még számos tech guru érvel az ötlet mellett. Állítólag egyes nyugati országok, például Svédország már kísérletezik is a modellel. 

Egy séfrobot, nincs mitt hozzátenni.

Egész egyszerűen minden ember minden hónapban kap egy alapjövedelmet amit kénye-kedve szerint használhat fel. A támogatók szerint ez remek dolog, hiszen így az emberek képezhetik magukat, hogy olyan munkákat is elláthassanak amiket a robotok (még) nem tudnak, pihenhetnek, családjukkal lehetnek, élvezhetik az életet. Ez fantasztikusan hangzik, viszont felmerül a kérdés, hogy az államok miből fedezik majd ezt az óriási terhet?

Raktári robotok. Nem igen lesz szükség arra, hogy emberek pakolásszanak.

Régóta halljuk, hogy egyes arab olajországokban nemhogy lakást, de még autót is kapnak a polgárok, ingyen és bérmentve. Persze könnyű úgy gálánsan viszonyulni a néphez ha egy aranytojást tojó tyúkot tett alánk az Isten. De mi lesz azokkal az országokkal, például Magyarországgal, amik nemhogy alapjövedelmet, de még alapvető ellátórendszert sem tudnak kifogástalanul biztosítani a lakosságnak?

Vagy a különböző munkákat teljességgel fölöslegessé tevő robotok majd megállnak Hegyeshalomnál? A magyar cégek és az itthon is jelen lévő multik majd emberségesen járnak el és nem kezdenek el feltehetőleg jóval olcsóbb havi költségű robotokat használni emberek helyett, hiszen nálunk az alapjövedelemre nem lenne lehetőség?

Nem valószínű, egy cég mindig a profit maximalizálására törekszik, márpedig a költségek csökkentése remek lehetőség erre, köztudott, hogy a bérteher a legjelentősebb kiadás a legtöbb cég éltében.

Egy robotot csak egyszer kell megvenni, legfeljebb karban kell tartani, nem kér sem fizetést, sem fizetésemelést, nem kell tizenakárnyahanyadik havi bért kapnia, nem számít, hogy hány éve van a cégnél, nem érdekes, hogy van e gyereke vagy nincs, nem kell a nyugdíjával törődni, nem kell járulékokat fizetni utána, nem kell bejelenteni és így tovább.

Tehát a kérdés az, hogy mi lesz azon (kelet-európai) országokkal, akik nem tudnak majd feltétel nélküli alapjövedelmet biztosítani az embereknek? Bár bevallom, az USA esetében sem látom át, hogy hogyan fogja bírni a kincstár százmilliók havi ajándékpénzét.

Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!