A pszichológusok, kommunikációs szakemberek, spirituális vezetők jól tudják, a kollektív tudat létezik. Szimbólumok az őseinktől, üzenetek a szépirodalomból, gondolatok a médiából. A mechanizmus bonyolult, a lényegét mégis könnyű átlátni, vannak kulcsszavak amiket több milliárd ember közül véletlenszerűen választott egyetlen egynek bemondva automatikusan megjelenik a célszemély fejében valami.

A baj csak az, hogy ez a mindannyiunkat összekötő tér bizony nem kevés bullshitet is tartalmaz, tévhitek tömkelege sunyin szunnyad a tudatunkban várva az alkalmat, hogy a megfelelő szituációban előbújjon és jól bevigye a gondolatainkat az erdőbe. De sebaj, egy újságírónak az a dolga, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy nem úgy van az, haver.

Ennyi szófosás után viszont csapjunk a lecsóba. A tulipán buborék nem létezett, hiába harsogják sokan most, a BTC szárnyalását látva. Ez persze önmagában még véletlenül sem jelenti azt, hogy a híres kriptovaluta ne lehetne lufi, a tisztánlátás végett mégis érdemes elolvasni a Smithsonian.com cikkét. Film készült az egykori holland eseményekről, ennek kapcsán nézett a mese körmére egy történész.

Úgy tartja a fáma, hogy amikor megérkeztek a tulipánok az országba az őrület odáig fajult, hogy egy tengerészt még börtönbe is csaptak amiért véletlenül megevett egy tulipánhagymát a reggeli kenyér és Nespresso mellé. Egyes tulipánfajok olyan értéket kaptak a szépségük miatt, hogy olcsóbb volt villát venni Amszterdam legszebb negyedében mint a növényből bevásárolni.

Jelent a Tulip Fever c. filmből, jó csaj + tulipán = pénz, hatalom, egy jó sztori esszenciája

Ahogy nőtt a piac, a spekulánsok csillagászati összegeket fizettek a még virágzás előtti példányokért is, hisz bizton számíthattak arra, hogy busás haszonnal adhatják majd el. Persze ahogy a bugyborék kidurrant nem kevés ember égette meg magát, nagyon csúnyán. Évszázadok óta hivakozik a tulipánlázra a közgáz mint a szabad piac egyik tapintható visszássága. De lássuk a valóságot inkább.

Az 1560-as években Hollandia háborút kezdett Spanyolországgal a függetlenségéért, ez az 1600-as évek elejéig tartott. Az egész ország komoly társadalmi és gazdasági változásokon ment keresztül, ekkor kezdtek kereskedők Amsterdam, Haarlem, Delft és más városok kikőtőibe érkezni, addig nem vagy kevéssé ismert áruk egész sorát hozták magukkal.

A háború ellenére a kereskedelmi fellendülés óriási vagyonokat teremtett az országban, egyre másra gazdagodtak meg az ügyes vállalkozók. Az egzotikus dolgok iránti nagy kereslet az Ottomán birodalomig és még tovább küldte a hajókat, hoztak mindent, amint csak tudtak, hisz remekül el lehetett adni. Különösen nagy érdeklődés övezte a természet ajándékait, ahogy szinte mindig, mindenhol.

Az első botanikus kertet 1590-ben hozták létre, ekkor jelent meg először a tulipán is, pillanatok alatt hatalmas népszerűségre tett szert. Eredetileg a törökök találták Kína, Afganisztán és a mai Oroszország találkozásánál, ők kezdték el tudatosan termeszteni. A szultán 12 kertben, közel 1 000 kertésszel ápoltatta tulipánjait, itt bolondultak meg először az emberek a növényért.

A holland kereskedők is megtanulták, magokból vagy a hagymából nő az új növény, 7-12 év mire virágot hoz. A virágot nagyjából egy hétig tartja, az az egy hét viszont meseszép minden rajongó számára. A legkeresettebbek a "tört" hagymák voltak, ezekből ugyanis többszínű virágot hozó növény lett. Ezeknél a hagymáknál a pontos végkimenetel kiszámíthatatlan volt, ez még egy kis lutrit is belevitt a játékba.

Lényeg a lényeg, luxuscikkről volt szó amiért rengeteget fizettek az emberek. Itt kezdődik a legenda, miszerint az 1630-as években a holland társadalom minden rétege eszét vesztve ölte a pénzt tulipánba abban a reményben, hogy ebből fognak ők is meggazdagodni, jól. A gazdaság többi részét el is hanyagolták, a kéményseprőtől a legtehetősebb emberig midenki belevágott. Legalábbis ezt állította egy skót újságíró 1841-ben. 

Cégek jöttek létre csak azért, hogy az egyre növekvő piacot meglovagolják, majd 1637-ben a piac összeomlott, kész vége, ennyi volt a bulika. A már megkötött szerződéseket nem tudták teljesíteni, mindenki futott a pénze után. A történész szerint a valóságban egyáltlán nem érintette a piac összeomlása a társadalom jelentős részét, sőt, csupán egy szűk kör járt rosszul, ők sem kerültek komoly bajba.

Valóban keringenek korabeli grafikonok a buborékről. Viszont az, hogy ez hány embert érintett és pontosan hogyan nem derül ki egy szép ábráról.

Egyetlen egy embert sem talált, aki csődbe jutott volna a piac összeomlásakor. Krízis valóban volt, sok kereskedő nem kapta meg az előre megbeszélt, szerződött árat a tulipánok után. Ez tény. De szó sem volt egy széles rétegeket érintő, sok ezer, tízezer, netán százezer embert nehéz helyzetbe hozó válságról. A jelenséget újságírók fújták fel illetve a Kálvinisták dolgoztak sokat azon, hogy a bűnös kapzsiság ékes példájának állítsák be a tulipánok történetét.

Akkoriban sokan még azt is elhitték, hogy a kapzsiságodért Isten pestissel fog büntetni. A mai napig pedig egyszerűen azért maradt fenn a tévhit pontosabban erősen felfújt, torzított történet mert jól hangzik, izgalmas, látványos és remekül lehet vele példálódzni. A valóság gyakran sokkal unalmasabb mint az újságírók színezte híradások. Tapasztalatból tudom.

Ha tetszett a poszt kövess a Facebookon!