Györfi András

Fermi paradoxon: miért nem találtunk még értelmes földönkívüli életet?

2017. július 14. 21:43 - Györfi András szerk

1-howwouldthew.jpg

Létezik, létezhet földönkívüli élet? Ha létezik, miért nem találtunk még rá? Csak az a galaxis, amiben élünk, 100 és 400 milliárd közötti csillaggal bír, potenciálisan mindegyik körül keringenek bolygók. Legalább két trillió (ezer milliárd) olyan galaxis van a megfigyelhető űrben, mint a miénk.

Ezekben sok milliárd csillag körül több trilliárd bolygó kering. Még akkor is, ha rendkívül ritkák a mai fogalmaink szerinti életnek otthont adni képes bolygók, pusztán ezen számok alapján kell, hogy legyen értelmes élet a világűrben. Visszatérve "csak" a mi galaxisunkhoz, ha az itt lévő bolygók csupán egy tized százaléka alkalmas az élet számára, akkor is legalább egymillió bolygónak kell léteznie, melyen életet találhatunk.

Ezért merült fel Enrico Fermi, Nobel díjas fizikusban a kérdés: Akkor hol vannak?

Fentieket nevezzük Fermi paradoxnak. A lehetséges válaszok viszont nem túl szívderítőek az emberiség számára. A Great Filter ("Nagy Szűrő") hipotézis szerint minden útjára induló életnek egy adott bolygón át kell esnie bizonyos evolúciós stádiumokon és egy fontos "nehézségen" is túl kell jutnia ahhoz, hogy esélye legyen kapcsolatba lépni más életformákkal.

A mi kihívásunk könnyen lehet, hogy a klímaváltozás. Ha hagyjuk a jelen ütemében tovább eszkalálódni a folyamatot, akkor a ma ismert földi élet java része el fog tűnni. Az elmúlt tizenkétezer évben a klímánk stabil volt, ezért fejlődhetett, virágozhatott az emberi civilizáció is, élvezhette a mezőgazdaság, később az iparosodás gyümölcseit. Bár ez utóbbi okozza jó eséllyel a problémát.

Feltehetőleg a más bolygókon megjelenő életnek sincs "könnyebb dolga", más-más kihívásaik lehetnek, a közös pont valószínűleg az, hogy minden értelmes életet fenyeget egy nagy katasztrófa, sokak szerint ez gyakran be is következik, így eltűnnek, mielőtt kapcsolatba kerülhetnének velünk. 

Megint mások úgy gondolják, hogy a tudományos-technológiai fejlődés elhozhat egy olyan társadalmat, ami túlnő a politikai irányíthatóság keretein, ezért jut el az összeomlásig egy-egy civilizáció, az is lehet, hogy ránk is ez vár. Az említett számok mindenesetre elgondolkodtatóak, ki tudja, lehet, hogy E.T. mégsem létezik és tök egyedül vagyunk. 

Vagy ahogy Neil deGrass Tyson fogalmazott: a parkban sétálva mi sem foglalkozunk az előmászó gilisztákkal, miért foglalkozna velünk egy jóval fejlettebb civilizáció?

Györfi András

7 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2017.07.16. 11:38:31

Szerintem inkább az lehet az oka, hogy a civilizációk történetében a rádiófrekvenciás kommunikáció valószínűleg csak egy rövid periódus. Az emberiség legalábbis úgy 150 éve még alig kommunikált rádiófrekvencián. 150 év múlva pedig alig hiszem hogy még mindig ezt használjuk - a kommunikáció nagy része ma is üvegszálon és rövid hatótávolságú adókon keresztül megy.
Ehhez képest a Homo Sapiens is legalább 200 ezer éves. Na most, ebből a 200 ezerből kifogni pont az a 300-at amíg rádión keresztül kommunikál,,, hát kell némi szerencse hozzá.

Györfi András szerk 2017.07.16. 11:59:30

@midnight coder: Persze, de ha legalább egymillió bolygó van, amin lehet (értelmes) élet, akkor egyik-másik miért nem adott még jelent magáról, ez a dilemma.

Világít a torony 2017.07.16. 13:10:14

"Vagy ahogy Neil deGrass Tyson fogalmazott: a parkban sétálva mi sem foglalkozunk az előmászó gilisztákkal, miért foglalkozna velünk egy jóval fejlettebb civilizáció?"
Nagyon szűk látókörű megjegyzés. Azért mert a parkban sétálva nem a gilisztákkal a foglalkozunk, attól még vannak olyanok, akik giliszta tenyésztéssel foglalkoznak.

Györfi András szerk 2017.07.16. 13:17:00

@Világít a torony: :D Ez igaz. De csak arra utalt, gondolom én, hogy ha tök hülyék vagyunk egy adott másik fajhoz képest, akkor miért is foglalkoznának velünk.

Világít a torony 2017.07.17. 23:26:58

@Györfi András blog: Bocsánat, hogy kekeckedem, de ez nem így működik. ez így totális faßság. Még köznapi esetben sem megyünk úgy el egy giliszta mellett, hogy ne vennénk róla tudomást, amennyiben észleltük. Az az ember nagyot szeretett volna mondani, ám nem jött össze.....

McKinney 2017.07.18. 11:00:44

@Világít a torony: szerintem a hasonlatot nem úgy kell érteni, hogy nem veszünk tudomást a gilisztákról, hanem hogy nem foglalkozunk azzal hogy ők tudnak e rólunk.
Természetesen a hasonlat így sem igaz, mert amennyiben feltétezhető lenne a giliszták intelligens volta, minimum pár tudós igencsak​ foglalkozna a lehetséges kapcsolatba lépéssel.

Világít a torony 2017.07.18. 11:47:47

@McKinney: Én sehol nem látom, hogy Neil deGrass Tyson értelemről beszézett volna. Pusztán előmászó gilisztákról beszélt.
A másik! Úgy hasonlította az emberi értelmet egy gilisztáéhoz, hogy közben fogalma sem lehet, hogy milyen más földi meghatározás szerinti fejlettebb civilizációt feltételez, mely észre sem veszi az embert, bár az az orra előtt tevékenykedik. Ez így faßság.. Az ember észleli a gilisztákat, sőt! Interakciókba is bonyolódik velük, pedig jóval magasabb civilizációs szintet képvisel. De megint az ósdi földi meghatározásoknál vagyunk, holott az AI ( Artificial Intelligence) elérhető közelségbe került. Ha megvalósul, mi vonja kétségbe az értelem eddigi korlátai csupán mesterséges rácsok voltak, melyeket saját magunk állítottunk?