Történt nemrég, hogy egy kivégzés Amerikában nagyon rosszul sikerült, nem találtak vénát az elítélten a végrehajtók, állítólag tizenkét próbálkozás után már vérben úszott mindenki, végül feladták, elhalasztották. Az eset kapcsán újra felmerül a halálbüntetés örökzöld vitája, van e jogunk kioltani egy ember életét, van e elrettentő hatása, vagy a legjobb lenne, ha elfelejtenénk az egészet úgy, ahogy van.

Először lássuk a mára már gazdag kutatási eredmények rövid összefoglalóját, majd beszéljünk arról, hogy mégis miért (lenne) fontos a halálbüntetés.

1. Nem olcsóbb

Közkeletű tévhit, hogy az adófizetők pénzével takarékosabban bánunk, ha kivégzünk valakit, a helyett, hogy évekig etetnénk, itatnánk, szállásolnánk. A helyzet azonban az, hogy óriási költségei vannak a halálbüntetésnek, a hosszadalmas jogi procedúrának köszönhetően évekig kell különleges körülmények között tartani az elítélteket. Nincs már vesztenivalójuk, több őr és több figyelem szükséges az esetükben. A halálbüntetés több költséggel jár, mint a szabadságvesztés.

2. Téves ítéletek

Ha valaki ártatlanul börtönbe kerül néhány évre, az komoly törés lehet az életében, a szabadulás után viszont jó esetben ott folytathatja, ahol megszakadt. Viszont ha halálbüntetésről van szó, akkor egy téves ítélet esetén nincs mit tenni. Amerikában négy, egyes kutatások szerint még ennél is magasabb százalékos arányú a fals ítéletek száma, ilyenkor csak évekkel a kivégzés után derül ki, hogy az illetőt nem kellett volna sem elítélni, sem kivégezni.

3. Nincs elrettentő hatás

Szintén gyakori érv, hogy azért kell halálbüntetés, mert az majd jól visszatartja a bűnözőket attól, amire készülnek. A helyzet viszont az, hogy aki olyasmit követ el, amiért halálbüntetés jár, azt (már) cseppet sem érdekli, hogy akár ki is végezhetik. A halálbüntetésnek a legtöbb szakértő szerint egyszerűen nincs elrettentő, visszatartó ereje. 

4. Az orvosi eskü

Ez érdekes pont, egy kivégzés orvosokat is igényel, az orvosi esküvel viszont nehezen összeegyeztethető egy emberi élet kioltása.

5. Rasszizmus

Messzire vezetne a vita, miszerint a feketék Amerikában valóban több bűnt követnek e el, mint a más rasszokba tartozók. Az viszont biztos, hogy például 1982-ben 1 058 halálraítélt volt az USA-ban, 42%-uk fekete, holott a lakosság egészének csupán 12%-át adják.

6. A szegényeket sújtja

A halálbüntetés nem éppen az Agatha Christie regényekből ismert, jómódú bűnelkövetőket érinti. Tipikusan a társadalom perifériáján élő, alacsonyan iskolázott embereket akiket kirendelt ügyvédek védenek. 

7. Olyanoknak ad nagy nyilvánosságot, akiknek nem szerencsés

Egy-egy kivégzés mindig hírértékű, az illető bekerül a médiába, gyakran a világnézete, sokszor beteges, torz gondolatai is sokakhoz eljutnak.

8. Vonzó is lehet

A 3. pontban említettük, hogy nincs igazán visszatartó ereje, az előző ponttal összefüggésben viszont egyeseknek még akár csábító is lehet a gondolat, hogy olyasmit tegyenek, amiért kivégzik őket, egy úttal híressé, "halhatatlanná" is válhatnak. Legalábbis a médiában. Ez abszurdnak tűnhet, de például John Lennon gyilkosának is az volt a célja saját bevallása szerint, hogy híres legyen.

9. Nincs jó hatással a társadalomra

Egy kivégzést gyakran övez bizarr érdeklődés, Amerikában kis túlzással "show" amikor valakit "végre" a halálba küldenek. Gyakori, hogy "szurkolók" kis tábora jelenik meg a helyszín körül, táblákkal, kiabálással, egyebekkel fejezik ki örömüket. A tárgyalóteremben már régóta jelen van a média Amerikában, ki tudja, egy nap talán magát az utolsó vacsorát, netán magát a kivégzést is élő, egyenes adásban akarja közvetíteni egy gátlástalan producer. 

10. Nem korlátozható a legszörnyűbb esetekre

Amikor fény derül egy sorozat vagy kéjgyilkos tetteire, mindenki felháborodik, hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy ha van valaki, aki megérdemli a halált, akkor az ő. A baj csak az, hogy a jog nem képes eseti értékelést tenni, előfordulhat, hogy egy társadalmilag kevésbé felháborító ügyben ugyan úgy halálbüntetést ítél a bíró, mint egy igazán elképesztő esetben.

11. A mentális betegek is áldozatul eshetnek

Említettük már a kisebbségeket és a nyomorban élőket, bizony a mentális betegségekben szenvedőket is halálra ítélhetnek az USA-ban.

12. Az állam óriási hatalma

Halálbüntetésre a bírói áttételen keresztül az állam ítél, márpedig egy élet kioltása nagy felelősség és komoly hatalom. Nem biztos, hogy szerencsés, ha ekkora erővel ruházzuk fel az államot.

13. Vallási megfontolások

Mind a mai napig sok száz millió ember követ egy-egy vallást, sokak hite szerint embert ölni komoly bűn. A halálbüntetés ezt is semmibe veszi.

14. A bűnösnek is joga van élni

Sokak szerint a kérdés nem is igazán az, hogy valaki megérdemli e a halálbüntetést. A kérdés sokkal inkább az, hogy jogunk van e elvenni egy ember életét. 

Nem nehéz kitalálni, az emberek java, minden társadalomban örömmel bevezetné a halálbüntetést ott, ahol éppen nincs. Persze, sok bűn erős erkölcsi, emberi reakciót vált ki belőlünk, ösztönösen, szinte követelve akarjuk például egy gyerekekkel erőszakoskodó ember halálát. 

Ezeknek az indulatoknak nem szerencsés teret adni, ha a társadalom ítélkezne és nem egy felkészült bíró, akkor jó eséllyel naponta lennének nyilvános kivégzések. Arról viszont rendre megfeledkeznek a jogalkotók, hogy a társadalmi igazságérzetnek óriási jelentősége van.

Nem jó azt látni, hogy elvetemült emberek ha rácsok mögött is, de még mindig köztünk vannak. Ez csak megnehezíti az áldozatok hozzátartozóinak amúgy is keserű életét. Legfőképp pedig űrt, hiányérzetet és elégedetlenséget hagy az emberekben.

Halálbüntetésre szükség van, a rendszer hibáit viszont ki kell javítani.

Először szavazz, majd mondd el a véleményed egy kommentben! Ha tetszett a poszt, akkor pedig kövess a Facebook-on!