Györfi András

A feminizmus mára a társadalom rákjává lett

2018. január 13. 01:58 - Györfi András blog

o-feminism-in-2014-facebook.jpg

Az elmúlt egy évben úton, útfélen találkoztam olyan véleményekkel, amik hallatán elkerekedett a szemem. Nők és férfiak között nincs semmi különbség, megalázó a nőkkel szemben, hogy egy konferencián a nyakukba akasztva kell hordaniuk a névtáblát, hisz a férfiak így a mellkasukat bámulhatják, és így tovább. Amerikában egyes nők már egyenesen arról beszélnek a YouTube-on, hogy minden férfit meg kellene ölni, ha látsz egy fiú kisbabát, cselekedj. Igen, benne lesz a videó.

Mindez nem más, mint a nagybetűs feminizmus nevében történik, mérges nők és a kegyeiket kereső béna férfiak egyre dühösebben harsognak elképesztő gondolatokat. A dolog több szempontból is szomorú, engem leginkább a kommunizmusra emlékeztet. Egy szép, jogos gondolat amiből elképesztő rémálom lett. De ne kapkodjunk, lássuk szépen, sorjában, hogy mi volt a valódi feminizmus és miféle szörnyeteg lett belőle az új évezred elejére.

Az első hullám, 1830-1900

Ez az, amivel minden jóérzésű, épelméjű ember mélyen egyetért. Ekkor kezdték el kivívni maguknak a nők a szavazati jogot és még néhány olyan jogi, gazdasági lehetőséget, ami a férfiak számára természetes volt, a szebbik nem életében viszont elképzelhetetlen.

Igen, egy nőnek is legyen joga beleszólni a közügyeink alakulásába, mondhassák el a véleményüket egy szavazat formájában, akár nagyobb súlyú eszközökön keresztül is. Írhassanak alá egy szerződést, lehessen bármilyen tulajdonuk, vállalkozhassanak, kereskedjenek, valósítsák meg önmagukat. Tökéletesen egyetértek én is.

A második hullám, 1960-1980

Mint szinte mindenben, a feminizmusban is kényszerű szünetet jelentett a világégés, az önmagát éppen újjáépítő Amerikában viszont amint lehetett, újra szárnyra kapott. Ebben a hullámban a munkahelyi egyenjogúság, egyenlő bérezés és egyéb, szintén fontos kérdésben értek el igazságot a nők. Szintén mélyen egyetértek, ha azonos iskolázottság és teljesítmény mellett egy nő kevesebb pénzt kap, az nem szép dolog, legyünk igazságosak. Így is lett, ez így helyes.

Erről az időszakról azt is fontos tudni, hogy elkezdett a liberalizmussal összemosódni a feminizmus eszméje, gyakran tüntettek feministák együtt a vietnami háború ellenzőivel illetve különböző kisebbségek jogaiért harcolókkal az USA-ban. Ezzel önmagában még nincs semmi baj, a harmadik hullámban viszont látni fogjuk, hogy az agyrém összefügg a hiperliberalizmus hülyeségeivel. Nem, nem vagyok konzervatív, sem náci, egyszerűen valódi liberális. De erről majd egy másik posztban.

A harmadik hullám, 1990-

No, el is érkeztünk a lázálomhoz. A mai feministák elmondása szerint az első két hullám munkásságának kiszélesítése, továbbvitele a cél, még ezzel sem lenne probléma. Viszont mivel a bérek egyenlősége és sok egyéb lehetőség már adott, a nők jogait már legfeljebb a férfiak jogainak csorbításával lehetne tovább bővíteni, így nincs mit tenni, el kell indulni az abszurd, értelmetlen, logikátlan tartományba.

Persze a nőkkel szembeni erőszakkal, akár munkahelyi zaklatással szembeszállni szintén fontos gondolat, ez is olyasmi, amivel minden jóérzésű férfi egyetért. Ez viszont csak pici szelete a modern feminizmusnak. Amit ma látunk az egy torz, gonosz, öncélú, ostoba, kusza gondolatrendszer. 

A férfiak állatok akik csak rosszat akarnak a nőknek. A férfiak és a társadalom babagyártó biogépekként kezeli a nőket. A nők tárgyak a férfiak szemében akiket kényük, kedvük használhatnak. A férfiak tűzrevaló, mihaszna lények akikkel csak baj van. Amit egy férfi meg tud csinálni, azt egy nő is, sőt, egy nő jobban. 

Ilyen és ezekhez hasonló hülyeségek egész tárházát jelenti ma a feminizmus, egybehangzó vélekedése a mai feministáknak, hogy egy férfi olyan a nő számára, mint halnak a bicikli, teljességgel felesleges. Persze sok fokozat, árnyalat van a hülyeségben, de egyre gyakoribb, hogy olyan vadhajtásokat is látunk, mint amit az alábbi videóban ad elő egy fiatal nő:

Meg kell ölnünk az összes férfit. Elegem van abból, hogy babagyár vagyok ami csak még több férfit hoz létre. Ölj meg minden férfit, ha látsz egyet az utcán, öld meg. Öld meg a fiú babákat. Tovább kell vinnünk a fajt, de csak nőkkel.

Nos, én biológiát tanultam, hacsak nem hazudtak egy óriásit a tanáraim, akkor az ember nem osztódással szaporodik, még egy darabig szükség lesz azokra a fránya férfiakra ahhoz, hogy továbbra is fennmaradjon az emberi faj. Szóval így állunk, elképesztő az egész. Logikai bakik tömkelege, náci kiáltás, nemi erőszak fröcsögés a legapróbb vélt vagy valós inzultus hatására.

Külön ékköve a mai feminizmusnak az, hogy a turbóliberalizmussal karöltve az iszlám védelmére kelnek, nettó fasizmus szerintük, ha valaki szót mer emelni az iszlámmal szemben. Igen, az iszlámmal szemben. Azzal a vallással szemben, ami annak a kultúráknak az alapja, melyben tetőtől talpig rongyba csavarva kell mocorogni a nőknek.

Amiben szó szerint halálra kövezik a hűtlen nőket, nem mellesleg a homoszexuálisokat is erőszakkal üldözik. Amiben egy férfinak több felesége is lehet. Amiben akár tevéért, kecskéért adhatnak, vehetnek nőket a férfiak. De az iszlám mellett is ki kell állnod, ha feminista vagy.

Illetve pár rövid gondolat az egyenlőségről. Igen, egyenlő a két nem. De bizonyos dolgokra a nők alkalmatlanok, ahogy megint más dolgokra a férfiak alkalmatlanok. A férfi test arányaiban is nagyobb izomtömeggel rendelkezik, ellenállóbb, kitartóbb. Nem, nem pszichés értelemben kitartóbb, fizikai értelemben. A férfi test jobban és tovább bírja a fizikai terhelést.

Igen, vannak zseniális női sportolók. De az extrém példáktól most tekintsünk el. A férfi és a női agy között is vannak alapvető különbségek. A feministák szerint azért nincs több női tudós, mert a férfiak ezt nem engedik. A kutatások szerint viszont azokban az országokban, ahol egy nőnek bármilyen tanulmányra van lehetősége, a nők nem élnek tömegesen a lehetőségeikkel. 

Egyszerűen nem érdekli őket. Persze, vannak zseniális női tudósok, ahogy régen is voltak, ma is vannak. Ez így van jól. De a nagy átlagban mások vagyunk. Illetve nem, nem a férfiak kényszerítik a nőkre a házimunkát. A nők ösztönösen, maguktól döntenek úgy, hogy rendet tesznek, rendet tartanak egy háztartásban.

Ha nincs semmi különbség nő és férfi között, miért él sok feminista egy férfi mellett, ha ugyan olyanok vagyunk, nem teljesen mindegy?

A minap láttam a 3 éves unokahúgomat és az 5 éves unokaöcsémet a répapucolóval játszani. A kisfiú kettőt húzott az eszközzel majd szaladt tovább mással játszani. A kislány viszont leült és a maga gyermeki ügyetlenségével hosszú perceken át pucolta a répát. Mert ez a programja. Ettől még lehet belőle akár atomfizikus is, de a természet adta szoftverrel szembe menni nem lehet.

A nők és a férfiak génjeikben is különböznek. Nem, nincs a mosogatásért felelős gén. Egyszerűen más a két nem, a gének szintjén is.

A nőknek fontos, hogy milyen színű legyen a szoba fala. Hosszasan, örömmel válogatnak a színek között. A férfi reakciója az, hogy legyen fehér és minél előbb. Mások vagyunk. Mássá tett minket az evolúció, a természet rendje. Az egyensúly kedvéért hozzá kell tennem, hogy a férfiak érzelmi világa tendenciózusan sivárabb, a férfiak esztétikai érzéke rendre gyengébb, a férfiak suták, buták, ügyetlenek millió és egy dologban.

Helyes és jó az, hogy egy nő bármilyen foglalkozást választhat. Óriási hiba lenne zseniális nőket elveszíteni ostoba, archaikus szabályok miatt. De fogjuk már fel, hogy a két nem gyökeresen más.

Manspreading: egy férfi szétvetett lábakkal, ülő helyzetben. A modern feminizmus tipikus ostobasága. A szétvetett lábakkal ülő férfi a testtartásával fejezi ki felsőbbrendűségét és azt, hogy számára minden nő szexuális tárgy. Nem, az Isten szerelmére, azért ülünk úgy, ahogy, mert a lábunk között van valami amit nem jó érzés összenyomni.

Nevetséges. De itt még nincs vége, számos ehhez hasonló fogalom van a modern feministák szótárában. Ráadásul számomra döbbenetes módon sok férfi önként megy bele a hülyeségbe és magától értetődőnek veszi, hogy ezeket az abszurd szabályokat követnie kell.

Mansplaining: egy férfi általi megmagyarázása valaminek. Egy férfi így fejezi ki a feministák szerint, hogy ő a mindenség ura aki bármit meg tud magyarázni és el tud mondani az alsóbbrendű nőknek. Nem, nem ezért beszélünk hanem azért, mert ha értünk valamihez, akkor szeretjük kifejteni, hogy ez meg az hogyan is működik. Tessék vitatkozni észérvekkel, bármiről legyen is szó.

Szóval nagy a baj, itthon még csak a szele csapott meg minket az elmeháborodottaknak. A jelenség ráadásul ördögi kört eredményez. Egyre több az egyedülálló anyuka mivel egyre kevesebb férfi képes elviselni a ma kialakuló társadalmi rendet. Az egyedülálló anyák a saját képükre formálják a lányokat, fiúkat egyaránt, így gyönyörűen kitermelünk egy még zakkantabb új generációt.

Arról nem is beszélve, hogy a feminizmus számára csak a 20 és 40 közötti nők érdekesek, velük tudnak operálni, pályázati pénzeket leszívni, harsogni, hisztériázni. Az idősen egyedül maradt, kilátástalan helyzetű nőket telibeszarják. A szellemi fogyatékosok kedvéért még egyszer: a feminizmus fontos, helyes gondolat volt, nem a nők egyenjogúságát kérdőjelezem meg. 

De aggodalomra semmi ok, egyre több nő fordul el a mai feminizmustól, sorra látják át, hogy nonszensz az egész és nem vezet semmi jóra. Ha tetszett a poszt, kövess a Facebookon!

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.